Minden nyáron a magyar labdarúgó-bajnokság (NB I) és a MOL Magyar Kupa élcsapatai megkezdik szereplésüket az európai kupasorozatokban: a Bajnokok Ligájában (UCL), az Európa Ligában (UEL) és a Konferencia Ligában (UECL). A szurkolók számára gyakran nem egyértelmű, hogy melyik helyezés melyik kupasorozat melyik selejtezőkörébe jogosít, hogyan működik a kiemelés a sorsolásokon, és miként alakul át a magyar klubok útja a 2024/25-ös szezontól bevezetett ligaszakaszos (svájci modell szerinti) formátumban.
Az alábbiakban részletesen elmagyarázzuk az UEFA hozzáférési listájának (Access List) szerkezetét, az országos és klubszintű együttható-számítást, valamint az új európai kuparendszer pontos szabályait.
Az NB I és a Magyar Kupa kvótáinak elosztása
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) hozzáférési listája az országos koefficiens-rangsor alapján határozza meg, hogy az egyes nemzeti szövetségek hány csapatot indíthatnak, és azok hányadik selejtezőkörben kapcsolódnak be a küzdelmekbe. Egy adott idényben mindig az előző szezon végén lezárt rangsor számít, így a belépési körök évről évre eltolódhatnak.
A 2026/27-es idényre érvényes hozzáférési lista szerint Magyarország négy európai kupahelye a következőképpen oszlik el:
- Az NB I bajnoka (1. helyezett): A Bajnokok Ligája (UEFA Champions League) 1. selejtezőkörében (Q1) indul. A selejtezőben az úgynevezett bajnoki ágon (Champions Path) szerepel, ami azt jelenti, hogy a ligaszakasz felé vezető úton kizárólag más európai országok bajnokcsapataival kerülhet szembe.
- A MOL Magyar Kupa győztese: Az Európa Liga (UEFA Europa League) 1. selejtezőkörében (Q1) szerzi meg az indulási jogot. Ez értékes hely, mivel az EL-selejtezőből kieső csapat nem búcsúzik azonnal a nemzetközi porondtól, hanem a Konferencia Liga selejtezőjében folytatja.
- Az NB I 2. és 3. helyezettje: A Konferencia Liga (UEFA Conference League) 2. selejtezőkörében (Q2) kezdik meg a küzdelmeket a fő ágon (Main Path).
Mi történik, ha a bajnok nyeri a Magyar Kupát is?
Amennyiben az NB I bajnoka a kupadöntőt is megnyeri (vagyis duplázik a szezon során), az Európa Liga-indulást biztosító kupagyőztesi kvóta átszáll a bajnokság 2. helyezettjére. Ebben az esetben a bajnokság 3. és 4. helyezettje kapja meg a két Konferencia Liga-selejtezős helyet. Ha pedig a kupagyőztes a bajnokság 2. vagy 3. helyén végez, a felszabaduló Konferencia Liga-helyet szintén a bajnokság 4. helyezettje örökli meg.
Az UEFA-együttható (koefficiens) működése
Az UEFA pontrendszere két különálló szinten határozza meg a klubok és az országok sorsát: az országos együttható és a klubegyüttható szintjén.
1. Az országos koefficiens (Country Coefficient)
Az országos együttható határozza meg, hogy egy adott nemzet hány csapatot küldhet az európai porondra, és azok hányadik selejtezőkörben kezdenek.
- Időtáv: Az országos koefficiens az utolsó 5 lezárt európai kupaszezon eredményeinek összege.
- Pontozás a selejtezőkben: A selejtezőmérkőzéseken elért győzelemért 1 pont, a döntetlenért 0,5 pont jár az országnak.
- Pontozás a főtáblán (ligaszakaszban): A ligaszakaszban és az egyenes kieséses szakaszban elért győzelemért 2 pont, a döntetlenért 1 pont jár. Ezen felül a ligaszakaszban elért végső helyezés és az egyes kieséses körökbe jutás alapján bónuszpontokat is oszt az UEFA.
- Osztó szabály: Egy ország klubjai által az adott szezonban gyűjtött összes pontot elosztják az ország abban a szezonban elindított csapatainak számával (Magyarország esetében 4-gyel). Így jön létre az adott szezon országos átlagpontszáma, amelyet hozzáadnak az előző négy év átlagához.
2. A klubkoefficiens (Club Coefficient)
A klubegyüttható az egyes egyesületek saját nemzetközi teljesítményét méri, és elsősorban a sorsolások során alkalmazott kiemelési státuszt (Seeding) határozza meg.
- A klubkoefficiens az adott csapat által az elmúlt 5 évben gyűjtött pontok összege, vagy – ha az magasabb – az országos koefficiens 20%-a. A klubrangsorba a selejtezőmérkőzések eredményei nem számítanak bele; a selejtezőben kieső csapatok legfeljebb az elért körtől függő, kisebb „selejtezőpontokat” kaphatnak.
- A sorsoláskor a magasabb klubkoefficienssel rendelkező csapatok a „kiemeltek” kalapjába kerülnek, így elkerülik egymást a selejtezőkörökben, és papíron gyengébb, „nem kiemelt” ellenfelet sorsolnak melléjük.
A 2024/25-től érvényes új európai kuparendszer: a ligaszakasz
Az UEFA a 2024/25-ös szezontól kezdődően megszüntette a korábbi 4 csapatos csoportköröket, és mindhárom kupasorozatban bevezette az egységes ligaszakaszt (League Phase).
A ligaszakasz lebonyolítása
- Egyetlen 36 csapatos tabella: Mindhárom sorozatban (UCL, UEL, UECL) a korábbi 32 helyett 36 csapat szerepel a főtáblán, amelyek nem négyes csoportokba vannak osztva, hanem egyetlen közös tabellán szerepelnek.
- Mérkőzések száma a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában: Minden csapat 8 mérkőzést játszik 8 különböző ellenféllel (4 mérkőzést hazai pályán, 4 mérkőzést idegenben). Az ellenfeleket sorsolással határozzák meg úgy, hogy minden csapat a 4 erősségi kalap mindegyikéből 2-2 ellenfelet kap (egyet otthon, egyet idegenben).
- Mérkőzések száma a Konferencia Ligában: Minden csapat 6 mérkőzést játszik 6 különböző ellenféllel (3 hazai, 3 idegenbeli meccs), 6 kalap mindegyikéből egy-egy ellenfelet kapva.
Továbbjutás és kiesés a ligaszakaszból
A 36 csapatos közös tabella végeredménye határozza meg a folytatást:
- 1–8. helyezettek: Közvetlenül bejutnak a nyolcaddöntőbe (Round of 16), és kiemeltek lesznek az egyenes kieséses szakasz sorsolásánál.
- 9–24. helyezettek: Kétmérkőzéses rájátszásban (Knockout Phase Play-offs) küzdenek meg a maradék 8 nyolcaddöntős helyért (a 9–16. helyezettek a kiemeltek).
- 25–36. helyezettek: Végleg kiesnek az európai kupákból.
Kiemelten fontos szabályváltozás: Megszűnt az úgynevezett „átesés”, vagyis az átsorolás a kupasorozatok között a főtáblán. Korábban a BL-csoportok 3. helyezettjei átkerültek az Európa Ligába, az EL-csoportok 3. helyezettjei pedig a Konferencia Ligába. Az új szabályzat értelmében a ligaszakaszból kieső csapatok számára az adott európai kupaszezon azonnal véget ér, nincs alacsonyabb szintű kupába való átsorolás.
Ez a rendszer minden egyes szerzett pontnak és gólnak óriási jelentőséget ad, hiszen a 36 csapatos tabellán a jobb gólkülönbség dönthet a közvetlen nyolcaddöntőt érő 8. helyről vagy a rájátszást biztosító 24. helyről.