Azoknak a feleknek, akik Oroszország részvétele nélkül próbálják folytatni a gabonamegállapodás végrehajtását, figyelembe kell venniük az ezzel járó kockázatokat, mivel az ukrán gabonaexport útvonala a háborús övezet közelében halad – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Ezzel arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: Ukrajna Törökországhoz és az ENSZ-hez fordult azzal a javaslattal, hogy a fekete-tengeri gabonamegállapodás keretében Oroszország nélkül működtessék tovább a „gabonafolyosót”, miután Moszkva hétfőn kilépett az egyezségből.
„Egy olyan zónáról beszélünk, amely a harctér közvetlen közelében van, és megfelelő biztonsági garanciák nélkül ott bizonyos kockázatok merülnek fel” – mondta Peszkov. Szerinte ebben az ügyben Oroszország „nem tudja megmondani, hogy milyen mértékben és mely országok készek vállalni ezeket a kockázatokat”.
Kommentálva Antony Blinken amerikai külügyminiszter azon kijelentését, amelyben lelkiismeretlennek nevezte Oroszország kilépését a megállapodásból, Peszkov azt mondta, hogy az európai államok álláspontja viszont gátlástalannak nevezhető, a történtek pedig nem António Guterres ENSZ-főtitkár és a világszervezet hibája.
„Nagyra értékeljük Guterres úr szerepét a megállapodás megkötésében, és erőfeszítéseit, hogy meggyőzze az európai országokat, teljesítsék kötelezettségeiket. Sajnos, ez nem történt meg. A gátlástalan szó az európai országokra teljes mértékben helyénvaló” – fogalmazott.
Peszkov közölte: Vlagyimir Putyin orosz elnök egyelőre nem tervezi, hogy beszéljen török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal a gabonaegyezségről.
Az eredetileg egy éve, az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött, majd háromszor meghosszabbított gabonaegyezményt utoljára május 17-én újították meg, két hónapra. Fennállása óta 33 millió tonna gabonát és olajos magvat tudtak exportálni az ukrajnai termelők a tengeren az ott állomásozó orosz hadihajók mellett az élelmiszerellátási problémákkal sújtott déli országok felé. Ha az exportot ismét blokkolnák, az élelmiszerárak a jelenleginél is magasabbra szökhetnének.
Oroszország többször is jelezte, hogy mivel nem látja, számára milyen előnyökkel jár, így nem fogja megújítani a megállapodást. Szerintük a „rejtett” nyugati szankciók miatt problémákba ütközik az orosz egyébként szankció alá nem eső műtrágya- és gabonaexport. Moszkva a fizetési rendszerre vonatkozó, a logisztikát és a biztosítási szektort érintő más szankciókat is nehezményezi.
A múlt kedden Antonio Guterres ENSZ-főtitkár Putyinnak küldött levélben ajánlotta fel, hogy hosszabbítás esetén felfüggesztik a SWIFT nemzetközi banki tranzakciós rendszerhez való hozzáférés tilalma alól az orosz állami agrárbank egyik leányvállalatát. Az orosz vezetőnek azonban ez nem volt elég, két napra rá jelezte, hogy „ami elég, az elég”, egyetlen általuk támasztott feltétel sem teljesült. A lépés feltehetően Recep Tayyip Erdogan török elnököt is meglepte, aki múlt héten még arról beszélt, hogy Putyin rábólintott az alkura.
