Előrejelzések szerint 2050-ig a dinamikus népességnövekedéssel párhuzamosan a globális élelmiszerigény is mintegy 70 százalékkal megugrik majd, miközben a mezőgazdaság helyzetét már most megnehezíti a vízkészletek szűkössége, az ellátási láncok akadozása és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények. Hogyan forradalmasítja a big data a mezőgazdálkodást, mire jók a távérzékelő rendszerek és hogyan működik a digitális rovarcsapda? A robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia nem csupán a termelés hatékonyságát és volumenét növelik, de kiaknázásukkal egyben a fenntarthatóságba is fektetünk. A Stylers információtechnológiai cégcsoport elemzésében napjaink legfontosabb agrártechnológiai trendjeit gyűjtötte össze.
Az új évtized elejére a rendelkezésre álló vízkészletek 40 százalékkal elmaradnak majd a globális szükséglettől, és azt tekintve, hogy az emberiség közel 10 százaléka most is éhezik, egészen ijesztő kilátás, hogy 30 éven belül már megközelítőleg 10 milliárd ember él majd a Földön. Az ezzel együttjáró élelmiszerigénynek óriási kihívás megfelelni, a probléma pedig egyre nagyobb figyelmet irányít az agrotech-fejlesztésekre: 2030-ra a mezőgazdasági innovációk piacának értéke elérheti a 43 milliárd dollárt.
„Az élen ebben a szektorban Dél-Ázsia jár, de a nyugat-európai államok és az USA is fejlett agrotech ökoszisztémával rendelkeznek. A technológiák közül a IoT (dolgok internete, 19%), a robotika (17%) és a mesterséges intelligencia (14%) és a precíziós mezőgazdaság hatása a legjelentősebb az agráriumban” – idézi egy friss felmérés eredményeit Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa.
© Stylers
A robotizálásnak és az automatizálásnak köszönhetően ma már egyre kevesebb fizikai erőbefektetést igényel a gazdaságok napi működtetése, ugyanakkor a változékony időjárás, az egyre kiszámíthatatlanabbá váló vízellátás és a gazdasági környezet kihívásai miatt egyre nagyobb szükség van arra, hogy a termelők átlássák a földeken zajló folyamatokat és gyorsan tudjanak reagálni az esetleges krízisekre. Az egyik legjelentősebb megoldás erre a precíziós mezőgazdaság: egy olyan erőforrás-gazdálkodási stratégia, amely a drónok, szenzorok és egyéb okoseszközök által gyűjtött nagy mennyiségű adatot használja fel arra, hogy a döntéshozatalt segítse. Így például a terméshozam olyan változóit képes monitorozni, elemezni és előrejelezni, mint a nedvességtartalom, a talaj állapota és a mikroklíma.
A Stylers elemzése rámutat a beltéri növénytermesztés fontosságára is. Függőlegesen elhelyezett termesztőpolcokat használnak, hogy korlátozott helyen növelje a terméshozamot, és ebben kulcsszerep jut annak, hogy a körülményeket gyakorlatilag szabadon igazíthatjuk a növények igényeihez a hőmérséklet, páratartalom vagy éppen a vízellátás tekintetében, sőt, ezek optimalizálását akár az algoritmusokra is bízhatjuk.
Az automatizáció számos olyan megoldást hozott az álattartásba is, melyekkel a gazdák hatékonyabban, szinte haszonállatra szabva képesek gondoskodni az állományról. Ilyesmire jó például szolgálnak az automatizált tejfeldolgozó berendezések, melyek már emberi beavatkozás nélkül fejik a teheneket, és az érzékelők segítségével a tej minősége is nyomon követhető, miközben a legújabb etetőrendszerek az állatok számára az egyedi igényeikhez igazított takarmánykeverékeket biztosítanak éppen a szükséges mennyiségben.
A hatékony öntözéses módszerek a mezőgazdaság egyik alapkövét jelentik, hiszen a segítségükkel olyan területeket is művelés alá vonhatnak, melyeket egyébként a szárazság miatt nem lenne lehetséges. A szűkös vízkészletek korában is nagy probléma azonban a túlöntözés, mely még a környékbeli természetes vizek ökoszisztémáját is károsíthatja a bemosódó műtrágya és vegyi anyagok miatt. A legfontosabb fejlesztések így talán ennek megoldására irányulnak, léteznek például olyan mikrocsepegtetők, melyek közvetlenül a növények gyökeréhez adagolják a vizet szükség szerint, így akár 50 százalékkal is javíthatják a vízfelhasználást.
A Stylers szerint a fentiek közül számos területen jeleskednek a hazai agrárstartupok is, fejlesztéseik például alkalmasak a vízkészletek vagy éppen a betakarított és betárolt termények minőségének monitorozására, találunk mobil meteorológiai állomást a fagykárok elleni harchoz, de friss innováció a digitális rovarcsapda is. Utóbbi fény vagy feromonok segítségével vonzza magához a kártevőket, majd felvételt készít róluk és egy speciális képfelismerő program, valamint egy applikáció révén a gazdák pontos jelzést kaphatnak a rajzás dinamikájáról és megfelelően védekezhetnek a rovarok ellen. De létezik innovatív magyar megoldás a precíziós városi kertészetre is, az elemzők a bedrock.farm nevű startupot említik.
Miközben szaporodnak a fenntartható mezőgazdasági termelést támogató technológiai megoldások, a Stylers elemzői szerint fontos látni, hogy a kapcsolódó ökoszisztéma rendkívül sokszereplős – például vetőmaggyártók, feldolgozóvállalatok, kormányok –, különböző célokkal és érdekekkel.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
HVG
