Világ: Eltévedt rakéták végeznek tömegmészárlást, de hogyan deríthető ki, hogy melyik fél lőtte ki őket?

Harminc évvel ezelőtt Szarajevóban még viszonylag egyszerű volt megállapítani, hogy a szerb ostromgyűrűben lévő boszniai fővárosba honnan érkeztek a polgári személyek tucatjainak életét kioltó tüzérségi lövedékek: a járdákon vagy úttesten becsapódó gránátok olyan jellegzetes nyomokat hagytak, amelyek még akkor is egyértelművé tették a felelős löveg helyzetét, ha a szerbek közben folyamatosan azzal próbálkoztak, hogy a bosnyák védőket tegyék felelőssé a gyilkos akciókért. Ilyen volt például az 1995-ös támadás a szarajevói Merkala piac ellen: 43 ember halt meg, és végül ez az akció vezetett el a szerbek elleni NATO-légicsapásokhoz, majd a polgárháború végét jelentő daytoni egyezmény aláírásához.

Az utóbbi években azonban megváltoztak a háborúk, az igazán komoly pusztítást rakéták okozzák és ezek kiindulási pontját jóval nehezebb meghatározni, különösen, ha a szembenálló felek százszámra lövik ki ezeket az eszközöket. Márpedig ez a helyzet most is, amikor a gázai baptista kórház udvarán földet érő rakéta ölt meg több mint ötszáz embert. A tragédiát követő első órákban egyértelműen Izraelt vádolták a polgári célpont elleni légitámadás végrehajtásával, ám mostanra már inkább az a valószínűbb, hogy az emberéletekért az Iszlám Dzsihád által kilőtt és a röppályájáról letért rakéta felelős. A bűnös meghatározása ugyanis most sem lehetetlen, legfeljebb bonyolultabb. Az incidensről rendelkezésre álló videókon az látszik, hogy a Gázai övezet fölött egy onnan nem sokkal korábban felemelkedő fényes objektum villan egyet, a tárgy hirtelen irányt változtat, majd ezt követően a földön is bekövetkezik két robbanás. A szakértők szerint ez arra utal, hogy egy pályájáról letérő, szétesett rakéta robbant fel és az okozta a tüzet.

A kráter mérete is erre utal: a kórház udvarán lévő kráter nem robbanás, hanem egy tárgy becsapódása következtében keletkezett. A Guardian, a CNN és a BBC által megszólaltatott szakértők azt mondják, valószínű, hogy a lezuhanó rakétából származó üzemanyag felrobbanása okozta a rombolást és a tüzet. Ezt támasztja alá, hogy a kráter közelében lévő autók nem felrobbantak, hanem kiégtek.

A nyilvánosságra került információk alapján az kizárható, hogy a pusztítást az izraeli légierő által az október 7-ei Hamász-terrorakció óta eltelt napokban hatezerszer bevetett JDAM kódjelű precíziós bomba okozta volna, ez az eszköz hatalmas lyukat ütött volna a földbe. Az is az izraeli állításokat támasztja alá, hogy a kórházi robbanás előtti és utáni percekben a Hamász és szövetségesei számos rakétát lőttek ki Gázából izraeli célpontok ellen. Izraeli adatok szerint a palesztin állásokból eddig Izraelre kilőtt több ezer rakétából több mint négyszáz hullott le a Gázai övezet területén.

Végül nyilvánosságra került egy lehallgatott beszélgetés szövege is, amely arról tanúskodik, hogy a palesztinok is tudták, saját, hibásan működő rakétájuk okozta a rombolást. A beszélgetés egyik résztvevője ugyanis arról számolt be, hogy a kórházhoz közeli temetőben lévő állásokból indították útjára a katasztrófát okozó rakétát.

Korábbi kérdéses incidensek

Műholdas felvételek, a radarok által rögzített adatok, a lehallgatott beszélgetések szövege, a közösségi odalakon megjelent bejegyzések, a túlélők beszámolói, a kráterek formája, a rombolás jellemzői, a szeizmikus adatok – ezek azok a legfontosabb eszközök, amelyekkel a korábbi, hasonlóan kétséget ébresztő ukrajnai támadások alkalmával sikerült nagy valószínűséggel meghatározni, ki volt felelős.

Az egyik legismertebb – és a gázaihoz több elemében hasonló – ilyen incidens az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó maláj polgári repülőgép lelövésének az ügye volt. A 298 embert szállító Boeinget 2014. július 17-én, Kelet-Ukrajna fölött érte a végzetes találat, az oroszok az ukránokat, az ukránok pedig a Moszkva támogatását élvező szakadárokat vádolták a tömeggyilkosság elkövetésével. Az egymás kiegészítő bizonyítékok azonban mostanra egyértelművé tették – az orosz tagadás ellenére – hogy a gépet a szakadárok lőtték le, akik azt hitték, egy ukrán katonai szállítógépet vesznek célba. Erről tanúskodott az a közben a közösségi oldalakról levett poszt is, amelyben a szakadárok a „katonai repülő” lelövésén örvendeznek, de ezt bizonyítják azok a videók és műholdfelvételek is, amelyeken látható az a BUK légvédelmi rakétaüteg, amelyet Oroszországból szállítottak a szakadárok állásaiba, majd miután megsemmisült a Boeing, gyorsan visszavittek Oroszországba. Az ukrán titkosszolgálat által lehallgatott beszélgetések is a szakadárok érintettségét bizonyítják, s az is gyanús, hogy az oroszok által közzétett, s a BUK szállítását cáfolni hivatott műholdképekről kiderült, azok jóval a júliusi incidens előtt készültek.

Hasonlóan sokáig vitatottak voltak a 2022. július 29-én, a kelet-ukrajnai Olenyivkában történt incidens körülményei is. Akkor több mint ötven ukrán hadifogoly – többségében a mariupoli Azovstar üzemben harcoló katona – vesztette életét orosz állítások szerint egy HIMARS-rakéta becsapódása következtében. Az oroszoknak annyira fontos volt, hogy a HIMARS-okat szállító USA közvetett érintettségét bizonyítsák, hogy odavezényelték a hírhedten putyinista amerikai színészt, Steven Seagalt is, aki engedelmesen fel is mondta a Kreml narratíváját.

A helyszínen készült képek elemzéséből azonban kiderült, hogy a katonák halálát nem okozhatta rakétabecsapódás. Ha valóban egy HIMARS okozta a foglyok halálát, a rombolás jellege és a károk nagysága is más lett volna. Az ukrán titkosszolgálat pedig közzétett több olyan, orosz katonák között lezajlott beszélgetést, amelyek szerint az oroszok által a börtönbe telepített robbanószerkezet oltotta ki a hadifoglyok életét. A túlélők nyilatkozatai is arra utalnak, hogy szó sem lehetett HIMARS-okról: senki sem hallotta a hangsebességnél lassabban haladó eszköz jellegzetes hangját. A gyilkosság célja az elemzők szerint az lehetett, hogy ne derüljön ki, az oroszok kínozták és bántalmazták a foglyokat. Az USA és több nyugati állam egy közös vizsgálat megindítását kérte, ám Moszkva nemet mondott, így Seagal kivételével nem láthatták más külföldiek az olenyivkai romokat.

Nem csak az oroszok igyekeznek eltolni maguktól a felelősséget, hanem a kijevi vezetés is. Amikor 2023. szeptember 6-án egy rakéta 15 embert ölt meg Konsztantyinovka település piacán, a hivatalos ukrán verzió szerint egy orosz Sz-300-as légvédelmi rakéta csapódott be a településen. A The New York Times – minden bizonnyal az amerikai szolgálatok segítségével szerzett információk alapján – kétségbe vonta a kijevi verzió igazságát. „A rakétadarabok, a műholdfelvételek, a szemtanúk beszámolói és a közösségi oldalakon közzétett bejegyzések alapján alaposan feltételezhető az, hogy egy eltévedt ukrán BUK légvédelmi rakéta robbant fel a településen” – írta a lap, amely szerint a biztonsági kamerák által készített felvételek is arra utalnak, hogy a rakéta nem az orosz, hanem az ukrán oldal felől érkezett. Ehhez még olyasmiket is megfigyeltek, hogy a térfigyelőkamera-felvételeken a parkoló autók tetején tükröződő képből követhető az érkező rakéta útja.

Kijev a mai napig cáfolja az amerikai állításokat, azt viszont már nem hivatalosan elismerte az orosz agresszió ellen harcoló ország vezetése, hogy 2022. november 15-én egy rendellenesen működő ukrán légvédelmi rakéta volt az, amely az ukrán-lengyel határ lengyel oldalán becsapódva kioltotta két ember életét. Eleinte Kijev az ukrán városokat sorozatosan rakétákkal támadó Oroszországot tette felelőssé a NATO-tagállamot érintő incidens miatt, ám a műholdfelvételek alapján megerősítést nyert, hogy egy olyan Sz-300-as landolt Lengyelországban, amelyen a kijelölt légicél elvétése után nem lépett működésbe az önmegsemmisítő rendszer. Az Sz-300-asokról kiderült, nem ritka ez a hiba: az utóbbi hónapokban több, oroszok által kilőtt rakéta is Ukrajna határán túl ért földet, de ezek szerencsére nem okoztak balesetet.

Iráni tévedés

Részben Ukrajnát érintette az az incidens is, amelyben Irán eleinte le akarta tagadni érintettségét. 2020. január 8-án közvetlenül a teheráni repülőtérről felszállás után rakétatalálat érte az UIA ukrán légitársaság Boeing 737-es gépét, s a fedélzeten tartózkodó 176 ember közül senki sem élte túl a zuhanást.

Teherán az első napokban azt állította, hogy semmi köze a tragédiához, a gép azért zuhant le, mert a pilóta nem kezelte megfelelően az egyik hajtómű kigyulladása utáni vészhelyzetet. Az amerikaiak viszont bejelentették, műholdfelvételekkel, illetve videókkal tudják bizonyítani, hogy az iráni légvédelem által kilőtt két Tor-rakéta semmisítette meg a polgári repülőt. Később kiszivárgott egy olyan hangfelvétel is, amelyen egy iráni pilóta azt közli perzsa nyelven az irányítótoronnyal, hogy úgy látta, az előtte repülőt rakétatalálatok érték.

Irán a bizonyítékok súlya alatt végül elismerte felelősségét. Kiderült, hogy a légvédelmi ütegek kezelői ellenséges célnak minősítették a Boeinget, amely nem sokkal az után jelent meg a radarok képernyőin, hogy Irán rakétákkal támadott meg egy Irakban lévő amerikai támaszpontot. Az iráni támadás indoka az volt, hogy az amerikaiak egy drónnal megölték az iráni hadsereg egyik tábornokát, Kászem Szolejmánit.