Közelebbről megvizsgálva a tudósok felfedezték, hogy a kölyökkutya éppen étkezett halála előtt, így a gyomor tartalmának vizsgálata felfedheti, hogyan. DNS-elemzés segítségével a szakértők elkezdték feltárni a kutyás rejtély mögött meghúzódó titkokat, és a kölyökkutya utolsó étkezése lenyűgöző betekintést engedett abba, hogy vajon mivel táplálkoztak az őskutyák a történelem előtti időkben. A szibériai örök fagy lenyűgöző felfedezéseket hozott, mivel képes volt megőrizni a példányokat rendkívül sértetlenül. Mivel a globális felmelegedés hatására olvadnak a leghidegebb területek is, hihetetlen, több ezer éves leletek kerülnek elő évről évre.
Távol-Kelet-Oroszország tudósai nem tudták egyelőre eldönteni, hogy ez egy kutya vagy egy farkas?
A permafrost területek hosszú ideig képesek megőrizni a testeket, még a történelem előtti korszakból, mivel állandó a fagy. Az olvadó permafrost szerte a világon mindenféle lenyűgöző leletet tár fel, köztük a 2010-ben mumifikálódott gyapjas mamutot, amelyet Yuccának neveztek el. A hideg hegyi környezet megőrizte a kalkolit korszakból, körülbelül 5300 évvel ezelőttről az embertestet is. Az ősi kölyök maradványait elemzésre küldték, amely megállapította, hogy a lény három és kilenc hónap közötti volt a halálakor. A szakértők azonban nem tudták megállapítani, hogy a kölyök farkas vagy kutya volt-e.
A szőrös lényt 2018 nyarán fedezték fel a permafrostban. Szőrzete, fogai, szempillái és bajusza több ezer év után szinte sértetlen maradt, amint azt Szergej Fjodorov, az Északkeleti Szövetségi Egyetem kutatója készített felvételeken. Svédország paleogenetikai központja a kölyköt a pleisztocénnek nevezett utolsó jégkorszakba helyezte. Orosz kollégáik Dogornak nevezték el a kutyust, a jakut nyelvben „barát”-nak fordítva, miután a genomelemzés hímnek azonosította a kutyát. A központ adatokat gyűjtött össze, amelyek általában lehetővé teszik, hogy könnyen azonosítsák, hogy a kölyökkutya farkas vagy kutya, mondta a kutató.
„Az a tény, hogy nem tudjuk, valójában ő micsoda, ez azért van mert egy olyan populációból származik, amely mind a kutyák, mind a farkasok ősei volt.”
„Nem tudjuk pontosan, mikor háziasították a kutyákat, de körülbelül abból az időből származhatott.”
A szibériai permafroszt korábbi felfedezésein alapuló tanulmányok azt sugallják, hogy a kutyákat 27 000 és 40 000 évvel ezelőtt háziasították, hamarabb, mint a korábbi 11 000–16 000 éves becslések.
Dogor lehet, hogy „valami félúton a kettő között”.
Objektum doboz
Írta a Magyar Hírlap
