2016-ban például arról olvashattunk, hogy az elmúlt négy évben senkinek nem sikerült népszavazást kezdeményezni – vagy a 2011-es népszavazási törvény miatt, vagy annak választási bizottság, Kúria vagy Alkotmánybíróság általi értelmezése miatt. Legutóbb már a fizikai erőt is használták, hogy megakadályozzák egy politikust népszavazási kérdés benyújtásánál. Most az egyszer a kormány kezdeményezte a népszavazási procedúrát, tehát valószínű, hogy hamarosan lesz népszavazás Magyarországon.
Az, hogy a fenti eszmefuttatás csupán nyomokban tartalmaz valóságot, az a blog szerkesztőit nyilvánvalóan nem zavarta akkor sem, amikor olyan címmel jelentettek meg inkább fércmunkának, mint elemzésnek nevezhető irományt, hogy Miért nem kell Európának bedőlnie Varga Judit miniszternek? a pandémiás veszélyhelyzeti jogszabályok kapcsán.
A tegnapi napon ugyanakkor egy különös írásra lettünk figyelmesek a Verfassungsblogon.
Soros György egyik magyarországi kulcsszervezete, a spekuláns alapítványa által létrehozott és több tíz millióval finanszírozott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) egyik kutatója a német jogi portálon publikált lejárató cikket hazánkról.
A szerző kapcsán korábban a Magyar Nemzet megírta, hogy az ELTE oktatója, az ottani tanszékvezetője pedig az a Majtényi Balázs, aki az Eötvös Károly Intézet elnökének Majtényi Lászlónak a fia, ráadásul a fiatal oktató is kötődik szervezethez, hiszen az Eötvös Károly Intézet egyik munkatársa, kutatója.
Az objektivitást és a pártatlanságot – mint a szakmai elemzések vezérelveit – nagyvonalúan kezelő írásban a szerző úgy fogalmaz, hogy Varga Zs. András, a Kúria elnöke „bosszút akar állni az ellenvéleményekért” az ügyelosztási rend módosítása révén: „Terve szerint a II. tanács a jelenlegi formájában megszűnik, és a bírák a Kúria Közigazgatási Kollégiumának különböző más ítélkező testületeibe kerülnek át. A II. testület feloszlatásának hivatalos indoka az I. testületben megüresedett bírói tisztségek betöltése, ahol két bíró 2024 elején nyugdíjba vonul.”
Már önmagában az is kérdéseket vet fel, hogy a nyugdíjba vonulások miatt megüresedett bírói tisztségek betöltése érdekében történő átszervezések, miként értékelhetők „bosszúként” vagy az „egyes bírák függetlenségének – észszerű indokok nélküli csorbításaként”. De ami ennél is fontosabb, az ügyelosztási rend módosítása még nincs nyilvánosságra hozva, vagyis a cikkben megfogalmazottak bizalmas információnak minősülnek, amelyhez akár egy NGO kutatója, akár egy belső informátor, legrosszabb esetben egy, a hivatali kötelezettségeit durván megsértő bíró közreműködésével juthatott hozzá.
Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság már lényegében csak a Kúria ügyelosztási rendjével kapcsolatos információkra várt a befagyasztott magyar kohéziós források tekintetében, ezért van az ügynek kiemelt jelentősége.
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény rögzíti, hogy Magyarország érdekeinek védelme, az állam nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, valamint az állami és a közfeladatok ellátásának biztosítása érdekében a minősített adatok védelem alatt állnak. A szükséges ismeret elve alapján, ilyen információkat csak az ismerhet meg, akinek ez állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges. Továbbá a bizalmasság elve értelmében minősített adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé. Bizalmasnak akkor minősül egy adat, amennyiben annak nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, amely a legfelső magyar bírói fórum működését érintő szabályzat esetében vitán felül áll.
Emellett azt is fontos megjegyezni, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 37. § (1)bekezdése értelmében a bíró köteles a minősített adatot szolgálati viszonya alatt és annak megszűnése után is megőrizni, a titoktartás alól csak törvényben meghatározott szerv adhat felmentést.
Amennyiben a gyanú beigazolódik, és a Soros-hálózat bizalmasai beépültek a Kúriába, vagy rendelkeznek olyan forrásokkal, akik hajlandóak bizalmas információkat szivárogtatni részükre, úgy a nemzeti integritás elleni, újabb támadásnak lehetünk tanúi, amely korlátozni kívánja, hogy az igazságszolgáltatási szervezetrendszer a ráruházott hatalmat hatékonyan és eredményesen használhassa a közérdek érdekében.
Írta a Magyar Hírlap
