Egy kísérletben 31 férfi viselkedését vizsgálták, miután női könnycseppeket vagy sós vizet szagolgattak. A bizarr teszt során nőktől gyűjtött könnyeket kellett szagolgatni, ízlelni, és ez több mint 40%-kal csökkentette a férfiak agresszióját számítógépes tesztek során, számolt be a kísérletről a The Guardian.
Ezt MRI-vizsgálatokkal mutatták ki, ezek szerint csökkent az agresszivitásért felelős agyterületek aktivitása is, míg a szagok és az agressziószabályozási területek közötti kommunikáció erősödött. Bár a tesztben női könnyeket gyűjtöttek, a tanulmány mögött álló tudósok szerint minden emberi könny hasonló hatással bírna.
Az érzelmek hatására előtörő könnyeket Charles Darwin sem tudta értelmezni, a kutatók pedig azóta is nehezen találnak a feltételezéseket alátámasztó adatokat, bizonyítékokat. A kutatók mindenféle ötlettel előálltak már, a sebezhetőség és a tehetetlenség jelzéstől kezdve a baktériumok szemtől való megtisztításáig.
Azóta már több kutatás is ért el eredményeket a témában, más emlősöknél megfigyelték, hogy a könnyeket tényleg az agresszió csökkentésére használják, például a rágcsálóknál. Embereknél pedig kimutatták, hogy a könnyek csökkentik a szervezet tesztoszteronszintjét. Most ezen elindulva sikerült újabb bizonyítékokat szerezni, amelyek a hormontermelésre gyakorolt hatás mellett a viselkedésre, agyi tevékenységre történő befolyást is megmutatták. A kísérletet végző izraeli Weizmann Tudományos Intézet szerint a könnycseppek olyan vegyületeket tartalmazhatnak, amelyek csökkentik az agressziót.
Feltételezésük szerint a csecsemőknél van ennek kiemelt szerepe, ők vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, ráadásul kommunikációs képességeik eleve korlátozottak.
Miért női könnyekkel kísérleteztek? Nos ehhez jutottak könnyen hozzá: „Amikor olyan önkénteseket kerestünk, akik könnyeket tudnának adományozni, főként nőket találtunk, mert számukra társadalmi szempontból sokkal elfogadhatóbb a sírás” – mondta Shani Agron a kutatás egyik vezetője. „Most azonban ki kell terjesztenünk ezt a kutatást a nőkre is, hogy teljesebb képet kapjunk erről a hatásról”.
Írta a Magyar Hírlap
