G. Fehér Péter
2024. január 4. csütörtök. 5:59
Lengyelország súlyos alkotmányos válságba süllyedt. Az október 15-i parlamenti választás után hatalomra került négypárti globalista koalíció a december végén elfogadott költségvetési törvényében nem szerepeltette a közmédia finanszírozását. Ezt január közepén egy külön törvényben akarják rögzíteni. Az ellenzékbe került, eddig nyolc évig kormányzó konzervatív, nemzeti erők ezt alkotmányellenesnek minősítették. De nem csak ezt, hanem azt is, hogy a kormány önhatalmúlag leváltotta a közmédia vezetőit, több tévécsatornát letiltott. A Lengyel Televíziót, a Lengyel Rádiót és a Lengyel Sajtóügynökséget fel akarják számolni.
Ez utóbbiakat a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nevezte.
A most már ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) párthoz közel álló köztársasági elnök pedig mindezért nem volt hajlandó aláírni a költségvetési törvényt, ezért az, nem is léphetett hatályba január 1-én. Andrzej Duda azzal érvelt, hogy a jogszabály szerint a közmédia vezetését a Nemzeti Médiatanácsról szóló törvény szabályozza, ezt a jelenlegi parlamenti többség alkotmányos úton módosíthatja, de nem kerülheti meg.
A kormánynak és a mögötte álló parlamenti többségnek a törvénymódosításra viszont csak korlátozott lehetősége van. Ha formailag nem teljesítik a törvényi előírásokat, akkor a köztársasági elnök, mivel Lengyelországban parlamenti és elnöki demokrácia van, nem köteles aláírni azt. A kormány megkerülheti az államfőt, de ehhez négyötödös többség kell a törvényhozásban. A kormánynak viszont csak egyszerű többsége van.
A lehető legkomolyabb aggályokat vet fel az is, hogy a Szejm, többsége teljesen alkotmányellenesen, parlamenti határozatok útján fontos döntések meghozatalára készül. Viszont a Szejm határozatai nem rendelkeznek olyan jogi erővel, hogy az állami szervek felléphessenek az állampolgárokkal szemben. Így a parlament határozatai senkivel szemben nem járhatnak jogi következményekkel. Ez a terv élesen szembe megy a lengyel alkotmánnyal. Vagyis, a határozatok nem helyettesíthetik a parlament által elfogadott és a köztársasági elnök által is aláírt törvényeket.
Donald Tusk, a négypárti koalíció miniszterelnöke máris kijelentette, hogy nem érdekli az alkotmánybíróságnak a már fent említett közszolgálati média „átalakítását” ellenző állásfoglalása, vagyis az, hogy a terv megvalósítása jogellenes. Valószínűleg az sem érdekli, hogy a parlamenti határozatok nem bírnak kötelező jogi erővel. Tusk egyszerűen kidobta a Lengyel Köztársaság alkotmányát a szemétbe.
Tusk pontosan ismeri a lengyel alkotmányt és már volt rá példa, hogy azt törvényellenesen a saját maga politikai hasznára akarta fordítani. Amikor nyolc évvel ezelőtt, 2015-ben, még az akkori választások előtt, amikor Tusk pártja a Polgári Platform (PO) volt hatalmon, de előrelátható volt, hogy a globális baloldal veszíteni fog, a Szejm öt alkotmánybírót jogellenesen nevezett ki. Ennek célja az volt, hogy a 15-fős testületbe a PO-t támogató bírók kerüljenek többségbe. Csakhogy a kinevezett bíróknak nem volt helyük a testületben, mert elődeiknek kilenc évre szóló megbízatása még nem járt le. Donald Tusk már akkor sem vette figyelembe a lengyel alkotmányt.
A jelenlegi helyzet tulajdonképpen nem más, mint az ellenzékbe szorult konzervatív, nemzeti erők és a jelenleg a hatalmat gyakorló kormányzat közötti pengeváltás első csörtéje. Minden bizonnyal nem is az utolsó. A politikai viaskodás természetes dolog egy demokráciába. De csak akkor, ha az alkotmányos keretek között mozog.
Lengyelországban most éppen az a kérdés, hogy be lehet-e tartatni az alkotmányt?
Vagy a lengyel baloldal, hátam mögött Brüsszellel, a jogállamiság legalapvetőbb szabályait is figyelmen kívül hagyhatja.
De akkor már ezt nem nevezhetjük demokráciának.
Írta a Magyar Hírlap
