Egy LinkedIn-bejegyzésben Kempczinski méltatta a vállalat elmúlt évi teljesítményét, de elismerte, hogy „számos közel-keleti és néhány, a régión kívüli piacon jelentős üzleti hatást tapasztalnak” a gázai háború és a „kapcsolódó félretájékoztatás” miatt.
„Ez elkeserítő és megalapozatlan” – tette hozzá. „Minden országban, ahol működünk, beleértve a muszlim országokat is, a McDonald’s-t büszkén képviselik a helyi tulajdonos-üzemeltetők, akik fáradhatatlanul azon dolgoznak, hogy szolgálják és támogassák közösségeiket, miközben több ezer honfitársukat foglalkoztatják.”
A McDonald’s-nál mindenki szíve „a közel-keleti háború által érintett közösségekkel és családokkal van” – hangsúlyozta Kempczinski. “Elutasítunk mindenféle erőszakot, és határozottan kiállunk a gyűlöletbeszéd ellen, és mindig büszkén nyitjuk meg ajtónkat mindenki előtt”.
Bár Kempczinski nem adott becsléseket a bojkottból származó veszteségekről, azok teljes mértéke még ebben a hónapban kiderülhet, amikor a McDonald’s a tervek szerint eredményjelentést tesz közzé.
A McDonald’s október közepén került a gázai konfliktus kellős közepébe, miután a cég izraeli franchise-partnere a közösségi médiában azzal dicsekedett, hogy ingyen ételt ad izraeli katonáknak és rendőröknek.
Ez arra késztette az ománi, törökországi, szaúd-arábiai, libanoni, kuvaiti és egyesült arab emírségekbeli franchise-üzemeltetőket, hogy válaszul palesztin ügyeknek adakozzanak – a muszlim világ aktivistái pedig a márka bojkottjára szólítottak fel. Más nyugati vállalatok – a Starbucks, a Coca-Cola, az IBM, a Nestle és a KFC, hogy csak néhányat említsünk – is hasonló reakciókkal szembesültek.
A GAR, a McDonald’s malajziai franchise-partnere a múlt hónapban azzal válaszolt, hogy beperelte a Bojkott, leépítés és szankciók (BDS) mozgalmat a láncról tett „hamis és rágalmazó kijelentések” miatt. A vállalat 6 millió ringgit (1,31 millió dollár) összegű kártérítést kért a bevétel és a munkahelyek elvesztésének kompenzálására.
Írta a Magyar Hírlap
