Noha a koronavírus-járvány már nem kap akkora figyelmet, mint a kezdeti időszakban, a vírus továbbra is jelen van, és számos megbetegedést okoz.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) légúti figyelőszolgálata jelentései szerint az elmúlt hónapokban az akut légúti fertőző betegséggel orvoshoz fordulók között nagy arányban voltak olyanok, akiknél Covid–19-et diagnosztizáltak. A súlyos megbetegedés miatt kórházi ellátásra szorulók legalább fele is ebbe a csoportba tartozott.
Emellett a koronavírus örökítőanyagának szennyvízben mért koncentrációja szintén azt jelzi, hogy az elmúlt év vége felé egy újabb járványhullám indulhatott el Magyarországon.
Többször is át lehet esni a fertőzésen
Nem ritka, hogy valaki akár több alkalommal is átesett a fertőzésen. Ennek oka, hogy a koronavírus gyorsan mutálódik, és a korábbi fertőzésen átesettek immunrendszere nem feltétlenül képes felismerni az újabb variánsokat.
Lara Herrero virológus, infektológus és Wesley Freppel virológus, immunológus, a queenslandi Griffith Egyetem két kutatója a The Conversation oldalon megjelent közös cikkében tekintette át, hogy vajon lehetséges-e hosszú távú védettséget szerezni az új koronavírussal szemben, illetve mennyi ideig tart ki a korábban kialakult immunitás.
Az első fertőzés után kialakuló immunitás
A kutatók szerint az első fertőzés után kialakuló immunitás általában erős, és védelmet nyújt a súlyos megbetegedéstől és a haláltól. Azonban a védettség idővel csökkenhet, különösen az idősebb és krónikus betegségben szenvedők esetében.
Hogyan véd meg minket a koronavírus ellen a fertőzés vagy az oltás?
A fertőzés vagy védőoltás után az immunrendszer antitesteket és T-sejteket termel a vírus ellen. Ezek a védőanyagok hónapokig megmaradhatnak a szervezetben, és védenek a súlyos megbetegedéstől. Az antitestek megakadályozzák, hogy a vírus bejusson a sejtekbe, a T-sejtek pedig a vírus által megfertőzött sejteket pusztítják el.
Egy 2021-es tanulmány szerint egy hónappal a fertőzés okozta tünetek fellépése után az emberek 98 százalékának szervezetében még kimutathatóak a koronavírus tüskefehérjéjével szemben képződött antitestek, 90 százalékuknál még hat-nyolc hónappal később is. „Ez azt jelenti, hogy az immunrendszernek képesnek kellene lennie arra, hogy felismerje és semlegesítse a koronavírus ugyanazon variánsát, ha hat-nyolc hónapon belül ismét találkozik vele” – írja Herrero és Freppel, hozzátéve, hogy ez a későbbiekben többnyire tünetmentességet vagy enyhe megbetegedést jelent.
Egy 2022 szeptemberéig vizsgált elemzés szerint a természetes úton szerzett védettség hosszú távon gyengül, de a súlyos megbetegedéstől nagy arányban képes lehet megóvni az embereket hosszú hónapok elteltével is.
A vakcinák által nyújtott védettség
A The Lancet című tudományos folyóiratban 2022 nyarán megjelent becslés szerint első évükben a koronavírus elleni védőoltások 14,4 millió életet mentettek meg a világ 185 országában. Herrero és Freppel azonban arról írt, hogy az oltások nyújtotta védettség is gyengül idővel. Egy 2023-as tanulmány szerint az első oltások mintegy 80 százalékos hatékonysággal tudták megelőzni a tüneteket okozó fertőzést a delta variáns esetében egy hónappal az oltóanyag beadását követően. Kilenc hónap elteltével ez a hatékonyság mintegy 50 százalékra esett vissza. Az omikron variáns tekintetében pedig 60,4 és 13,3 százalékos hatékonyságot jegyeztek fel.
„Itt jönnek be képbe az emlékeztető oltások. Fontosak ahhoz, hogy az immunrendszert felkészülten tartsák a vírus elleni küzdelemre, különösen azok számára, akik fogékonyabbak a fertőzés negatív hatásaira” – fogalmaztak a szakértők. Hangsúlyozták továbbá azt is, hogy a rendszeres emlékeztető oltások révén a különböző variánsok ellen is védelmet szerezhetünk. Ennek oka, hogy a vakcinákat folyamatosan ellenőrzik és frissítik a gyártók, ahogyan a szezonális influenzaoltásokat is.
Egy friss tanulmány szerint a vakcináció hosszabb távú védelmet biztosít az újrafertőződéssel szemben, mint az önmagában, természetes úton szerzett védettség. Fertőzésen átesett, de oltatlan emberek körében átlagosan 6 hónap telik el a fertőzés és az újrafertőződés között, míg az oltott csoportban ez az időtartam 14 hónapra tolódik. Ezt hibridimmunitásnak nevezik. Ugyanakkor az időzítés is lényeges szempont: ha kevesebb mint hat hónappal a fertőzés lezajlását követően kapja meg valaki az oltását, az kevésbé lesz hatékony, mintha hosszabb idő telt volna el a kettő között.
Írta a Magyar Hírlap
