Mint írják, az elfogadott állásfoglalásban a képviselők azt kérik, hogy az EU foglalkozzon a zenei streaming-piacról származó bevételek elosztásának kiegyensúlyozatlanságával, hiszen jelenleg a szerzők és előadóművészek többsége nagyon alacsony kompenzációt kap.
A képviselők kiemelik: az uniónak foglalkoznia kell a zenei streaming-piacról származó bevételek elosztásának kiegyensúlyozatlanságával, mivel jelenleg a szerzők és előadóművészek többsége nagyon alacsony kompenzációt kap.
Emellett uniós fellépést sürgetnek annak érdekében is, hogy az európai zeneművek láthatóak legyenek, kiemelt helyre kerüljenek és hozzáférhetőek legyenek a zenei streaming platformokon az állandóan növekvő „túláradó mennyiségű” tartalom között. Ennek érdekében azt javasolják a képviselők, hogy – például – vezessenek be kvótákat az európai zeneművekre vonatkozóan.
Végezetül, a mesterséges intelligencia kapcsán az EP közleménye azt is megjegyzi, hogy egy törvényjavaslatnak köteleznie kellene a platformokat, hogy tegyék átláthatóvá algoritmusaikat és az ajánlások módszerét, hogy elejét vegye a tisztességtelen gyakorlatokat, például a streaming-adatok manipulálását, amelyet állítólag a művészek díjainak csökkentésére használnak.
A képviselők azt is javasolják, hogy egy címkével tájékoztassák a nyilvánosságot arról, ha az általuk hallgatott dalokat mesterséges intelligencia generálta, és sürgetik a zenei streaming platformokon a deepfakes (a szerzők identitását, hangját és képmását a beleegyezésük nélkül használó) hamisítványok elleni fellépést is.
A fentieket annak tükrében szorgalmazzák az uniós képviselők, hogy a szóban forgó streamingplatformok jelenleg több mint 100 millió zeneszámhoz biztosítanak hozzáférést ingyenesen, vagy előfizetési díj ellenében. A streaming a zenei ágazat globális bevételének 67 százalékát teszi ki, éves szinten 22,6 milliárd dollár bevétellel.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
HVG