G. Fehér Péter
2024. január 28. vasárnap. 6:30
Érthető a pánikhangulat a brüsszeli balliberális politikai körökben. A különböző előrejelzések szerint ugyanis valószínűnek látszik, hogy a júniusi európai parlamenti választások után, az eddig a testületben nyomasztó többségben lévő balliberális oldal alaposan meggyengül. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) most nyilvánosságra hozott felmérése szerint ennek igen nagy a valószínűsége.
A páneurópai agytröszt véleményét komolyan kell venni, 2007-óta az európai politikai áramlatokról folytat kutatásokat, amelyek következtetéseit a kontinensen a vezető politikusok elmélyedve tanulmányozzák. A tanács központja Berlinben van és további hat fővárosban tart fenn állandó irodát.
Az ECRF most nyilvánosságra hozott jelentése játszhatott közre ahhoz, hogy az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács (ET) jelenlegi elnöke mégis úgy döntött: nem indul a júniusi európai parlamenti választásokon. Ez azt is jelenti, hogy Charles Michel a posztján marad, kitölti hivatali idejét, mandátuma az európai választások után jár le. Ha nem változtatott volna szándékán, akkor ideiglenesen az EU legmagasabb döntéshozó testületének élére az év második felében a soros elnökséget betöltő állam, ebben az esetben Magyarország képviselője, vagyis Orbán Viktor lépett volna a helyére. Majd az EP-választás után került volna sor az ET elnökének megválasztására.
Már az is kiverte a biztosítékot a balliberális oldalon, hogy hazánk fél évig az ET soros elnöke lesz, dehogy még a testület teljes körű irányítását is átvegye, az már túl sok volt. Óriási nyomás nehezedett Charles Michelre, hogy lépjen vissza az európai választásoktól, mert mint az ET elnöke, nem indulhatott volna a megmérettetésen.
Az ECRF jelentése elég vészjósló jövőt vázol fel az eddig minden észbontó és magyarellenes határozatát könnyedén meghozó balliberális oldalnak.
A leendő kép meglehetősen árnyalt. A balliberális oldal – Baloldal, Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Újítsuk meg Európát –, nem egységes és „vegytisztán” csak a szocialisták és az európai megújítók összefogása a biztos. Ez édes kevés lenne ahhoz, hogy többséget alkossanak az Európai Parlamentben(EP). Előzőleg is ez volt a helyzet, ezért alakították meg a „szuper nagykoalíciót”, bevették a csapatba az Európai Parlament legnagyobb frakcióját, a papíron ideológiailag keresztény, konzervatív Európai Néppártot(EPP). Így már megvolt a parlamenti többség.
Nem lehet azt mondani, hogy a tűz a vízzel egyesült, mert az EPP már egy jó ideje közelebb áll a balliberális oldalhoz, mint a kereszténydemokráciához. Ráadásul, a zöldek, nem egyszer „kívülről” is támogatták a „szuper nagyokat”. Így a balliberális képviselők az EP-ben 60, de több szavazás esetében ennél nagyobb arányban is uralták a jobboldalt.
Ha az új felállásban marad a „szuper nagykoalíció”, akkor valószínűleg már csak a mandátumok 54 százaléka lesz a balliberális oldalon. Ez kevés ahhoz, hogy ugyanazzal a biztonsággal nyomjanak át minden határozatot, ahogy ezt eddig tették. A várható eredmény szerint, az EP legnagyobb frakcióját változatlanul a papíron jobbközép Európai Néppárt adja majd. Vagyis a liberálisok parlamenti diktatúráját igazán csak úgy lehet teljesen megtörni, ha a Néppártból többen is kiszavaznak a „szuper nagykoalícióból”. Erre komoly esély van, volt rá már nem is egy precedens. A mostani Nyugat-Európai helyzetet nézzük – például gazdatüntetések, Németországban, Franciaországban, Hollandiában –, valószínűleg több néppárti honatya a saját politikai túlélése érdekében ezt majd meg is teszi.
Az Európai Parlament várható összetétele 2024-ben
Európai Külkapcsolatok Tanácsa/ECFR
A leendő európai választások fő nyertese a jobboldali Identitás és Demokrácia (ID) lesz, mivel ez a frakció gyarapíthatja legnagyobb mértékben EP képviselőinek számát. Az ID számíthat az ugyancsak jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjára (ECR). Ettől kezdve azonban a helyzet a jobboldalon képlékennyé válik. Mert ott vannak még a független képviselők, amely csoport igencsak heterogén összetételű.
Ebbe a csoportba tartozik a Fidesz is és az ECFR előrejelzése alapján a magyar kormánypárt növelni tudja mandátumainak számát.
Sok a bizonytalanság, mert például nem tudni, hogy a Geert Wilders vezette migrációellenes holland Szabadságpárt, amelyik nemrégiben parlamenti választásokat nyert otthon, hogyan szerepel majd az európai megmérettetésen. Mivel most nincs képviselője az EP-ben, nagyon is számítani lehet arra, hogy majd átrendezi a függetlenek táborát. Sok függ attól is, hogy miként alakul a lengyel belpolitika. Pillanatnyilag alkotmányos válság van az országban, sokan csalódtak a varsói balliberális koalíció alig két hónapos kormányzásában, mindez valószínűleg az előző konzervatív, nemzeti kormány híveinek számát gyarapítja majd.
Ezért van a nagy pánik a balliberális oldalon.
Írta a Magyar Hírlap
