Az Európai Tanács egy magas beosztású tisztviselője azt mondta, hogy az a dokumentum, amelyre hivatkozva a Financial Times azt írja, hogy Brüsszel teljesen elzárná a pénzcsapot Magyarország felé, ha az nem szavazza meg a hamarosan kezdődő uniós csúcson a Kijevnek szánt 50 milliárdos uniós támogatást, egy, a Tanács titkársága által elkészített háttéranyag, amely a magyar gazdaság helyzetét részletezi. Ennek azonban semmi köze nincs a költségvetés-módosítási tárgyalásokhoz.
A feljegyzés nem vázol fel semmilyen konkrét tervet a többéves pénzügyi keretre és az ukránoknak juttatott uniós pénzügyi csomagra (eszközre) vonatkozóan, és nem vázol semmilyen Magyarországgal kapcsolatos tervet sem
– jelentette ki forrásunk, hozzátéve, hogy a dokumentum „olyan javaslatot tesz, amely nincs összhangban a tárgyalások menetével”. Ez utóbbit azonban nem részletezték.
Az uniós állam- és kormányfők február 1-jei csúcstalálkozója előtt több elképzelés is napvilágot látott arról, hogyan reagálhat az EU arra, ha Orbán Viktor ismét blokkolja Ukrajna támogatását. A főbb irányvonalak a következők:
- Magyarország azt szeretné elérni, hogy az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás évente vizsgálják felül. Ezt megerősítette Bóka János európaügyi miniszter is a Financial Timesnek, mondván, „Magyarország most már nyitott arra, hogy az uniós költségvetésből finanszírozzák Ukrajna támogatását”. Ez azonban egyáltalán nem tetszik a tagállamoknak, mert attól tartanak, hogy ez minden évben vétólehetőséget, zsarolásra alkalmat biztosítanak Orbán Viktornak. A tárgyalások során azonban arra némi nyitottság mutatkozott a kormányok részéről, hogy két év elteltével legyen egy felülvizsgálati lehetőség – így Orbán csak egy alkalommal blokkolhatja a további kifizetéseket.
- Az is egy magyar javaslat, Orbán Viktor többször hangsúlyozta is, hogy ne az uniós költségvetés módosítása, hanem egy költségvetésen kívüli eszköz keretében, a tagállamok befizetése alapján kapja meg ezt a pénzt Ukrajna. Erre az esetre Magyarország is befizetné a rá eső részt. Érdekes módon erre készül is az EU – csak éppen Magyarország nélkül. Ursula von der Leyen bizottsági elnök tett már említést arról, hogy ha nem sikerül a 27 tagállamnak megegyeznie, akkor Magyarország nélkül 26 tagállam úgynevezett megerősített együttműködés keretében, kormányközi szerződéssel biztosítja a támogatást. Ez azonban bonyolult, időigényes folyamat, amelyhez meg kell szerezni a nemzeti parlamentek támogatását is.
Ami a jelenlegi hivatalos helyzetet illeti: a csütörtöki EU-csúcson az a javaslat lesz a vezetők előtt, amit Orbán Viktor decemberben megvétózott. Ezt többször is, legutóbb hétfőn reggel tette egyértelművé a soros elnökség.
A legfontosabb dolog, hogy a 27-ek körében megegyezést érjünk el. Ez az elsődleges
– jelentette ki Hadja Lahbib belga külügyminiszter. Azt is elmondta, hogy ha ez a megegyezés mégsem jön össze valamennyi tagállam részvételével, akkor „meglátjuk, hogy milyen alternatívák vannak”.
Múlt héten az is elterjedt a sajtóban, hogy ha Magyarország blokkolná az ukránoknak szánt pénzt, akkor a tagállamok az uniós alapszerződés 7-es cikkelye értelmében felfüggesztenék a magyar kormány szavazati jogát. Pénteken már elemeztük, hogy ennek miért nincs esélye, ezzel egybehangzóan a csúcstalálkozó előkészítésében részt vevő tanácsi forrásunk azt mondta, hogy
nem lenne lenne helyénvaló
a csúcsra a 7-es cikket behozni. Ami viszont eldöntött tény, júniusban a belga elnökség újabb meghallgatást szervez ennek az eljárásnak a keretében a magyar jogállamiságról.
Az FT cikkére visszatérve, azt nem lehet kizárni, hogy egy esetleges magyar blokkolásra válaszul tagállami vezetők közös nyilatkozatot adjanak ki, amelyben – a lap szerint – a magyar uniós források tartós blokkolása szerepelne. Azonban ilyen dokumentumot az elnökség nem készít elő.
Borítóképünkön Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben. Fotó: European Union
HVG
