Kiderült, hogy a válasz nem – legalábbis technikailag nem, mert a testünk nem rendelkezik kifejezetten a folyadékok érzékelésére szolgáló érzékelőkkel. Inkább más érzékelőkre hagyatkozunk, hogy jelezzük, ha vizesek vagyunk.
Amikor megérintünk valamit a szomatoszenzoros rendszerként ismert neuronhálózat segít feldolgozni azokat a dolgokat, amelyeket megérintünk. Ezek a speciális neuronok, amelyek mechanoreceptorokat és termoreceptorokat tartalmaznak, felelősek a tapintási információk továbbításáért a bőrből az agyba, lehetővé téve számunkra a tárgyak felismerését tapintás útján, és a különböző textúrák vagy hőmérsékletek érzékelését.
Az emberből azonban hiányoznak a higrorezeptorok, amelyek lehetővé teszik más állatok, például a csótányok és a méhek számára, hogy érzékeljék a vizet vagy a környezet nedvességtartalmának és páratartalmának változásait. Ehelyett a rendelkezésre álló bizonyítékok halmozása alapján találgatjuk, hogy van-e víz a kérdéses felületen, vagy sem, ami olyan, mint egy bonyolult, többdimenziós dolog – mondta Jonathan Samir Matthis, a bostoni Northeastern University emberi mozgással kapcsolatos idegtudományok adjunktusa a Live Science-nek.
A folyadékok azonosításához az emberek a vizuális ingerekre és a tapintási érzetekre támaszkodnak. Például látjuk a mosogatóban a kezünkön végigsuhanó víz egyenletes áramlását. A legfontosabb jel azonban, amelyet az emberek a bőrön keresztül a víz érzékeléséhez használnak, a kutatások széles köre szerint a hőmérséklet.
„Ha a bőrödön van némi nedvesség, akkor nagy az esélye, hogy az elpárolog a bőrödről, és ez hűsíteni fog” – mondta Davide Filingeri, az angliai Southamptoni Egyetem környezet- és érzékszervi fiziológusa, aki úttörő szerepet játszott az emberi nedvességérzet feldolgozásának kutatásában. Ennek eredményeként az embereket arra kondicionálhatták, hogy a hűvös érzést a nedvesség jelenlétéhez társítsák – mondta.
Davide Filingeri szerint az embereket kondicionálhatták arra, hogy a hűvösség érzését a nedvesség jelenlétével társítsák. A kutató egy 2013-as tanulmányában tesztelte is ezt az elméletét, ugyanis egy hideg szobában kérdezte meg a bekötött szemű embereket, hogy szárazak vagy nedvesek-e a ruhák. A kilenc résztvevő közül öten úgy érezték, hogy a száraz ruhadarabok nedvesek, ha 0 fok körül volt a szobában.
Egy évvel később a kísérlet fordítottját is véghez vitte a kutató, az eredmény pedig hasonló volt. Ha a nedves ruha legalább 4 Celsius-fokkal melegebb volt, mint a tesztelő bőrfelületének hőmérséklete, nem tudták érzékelni a nedvességet. Az eredmények alapján Filingeri jelenleg ruhatervezőkkel dolgozik, hogy olyan sportruházatot alkossanak közösen, amely jobban lélegzik, és jobban bírja az izzadságot.
Írta a Magyar Hírlap
