A Római Birodalom bukása és az olasz reneszánsz kezdete közötti ezeréves európai történelembe nyújt bepillantást a felfedezett titokzatos temetkezési hely. A kutatók fejszéket, kardokat, lándzsákat, ékszereket, karkötőket és ételmaradványokat, például tojáshéjat és csirkecsontokat találtak a rég elfeledett emberek csontjai mellett.
Az ásatást vezető két kutató, Vszevolod Ivakin és Vjacseszlav Baranov a fegyvereket a Kijevi Ruszra (egy középkori politikai szövetség a mai Fehéroroszország területén) és Északkelet-Európára jellemzőnek írta le. A helyszínen egy kőoltárt is találtak, amelyet szerintük pogány vagy ókeresztény szertartásokhoz használhatták.
„A temető férfi és női csontvázakat is rejtett, de csak utóbbiakon voltak díszes nyakgyűrűk, amelyek nyilvánvalóan egyfajta társadalmi jelzőt jelentettek” – nyilatkozta Ivakin és Baranov a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Elmondták azt is, hogy a férfi sírok egy részében fából készült vödröket találtak, amelyeket a holttestek lábára húztak. Ezek egy temetkezési rituálé részeit képezhették. A kutatók szerint ez a gyakorlat a 11. századi porosz hamvasztásra, valamint a katonai elit pomerániai és maszoviai temetői hamvasztásra emlékeztetnek.
A tudósok szerint a leletek az ukrán történelemben bekövetkezett vallási fordulatról és a kereszténység Kelet-Európába való megérkezéséről szólhatnak. Baranov szerint a késő viking korból, egy olyan időszakból származnak, amikor Ukrajna területe összekapcsolódott a közös Észak-Európai folyamatokkal.
„A leletek jól illeszkednek az Európában zajló, páneurópai történelmi folyamatokhoz, és ismét rámutatnak a páneurópai történelem egészének és az európai népek általános összefüggéseiben történő tanulmányozásának fontosságára.”
Írta a Magyar Hírlap
