Menjen ki Macron személyesen az ukrán frontra, ahogy azt Napóleon tette az arcolei hídi csatájában, ha már annyira harcolni szeretne! – többek között erről beszélt az ukrajnai háború kapcsán André Coustou nyugalmazott tábornok, aki a francia Sud Radio vendége volt.
Coustou, aki jelenleg a Place d’armes, a hadsereg társadalmi kapcsolatait erősítő civil szervezet tiszteletbeli elnöke, Franciaország-szerte arról ismert, hogy szívén viseli a fegyveres erők társadalmi elfogadottságát, a haderő hagyományainak és a hadsereg magas szintű erkölcsiségének megőrzését.
A Párizsban és Dél-Franciaországban fogható konzervatív Sud Radio, amely bevándorlásellenes és a francia nemzeti identitás melletti kiállása okán rendszeres támadások alatt áll, kiemelten foglalkozik az ukrajnai konfliktussal.
Macron harcias kijelentései óta a közvéleményt még inkább érdekli, milyen esélyekkel vágna bele a francia hadsereg egy közvetlen katonai konfliktusba Oroszországgal, amelyre Napóleon kora óta nem volt példa.
Coustou 2021 tavaszán azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nyugalmazott tiszttársaival több alkalommal is nagy figyelmet felkeltő, a franciaországi iszlamizmus veszélyeire figyelmeztető leveleket tettek közzé.
Az egyik levélben, melyet később 150 ezren írtak alá (közöttük számos aktív katona is), Coustou aláhúzta: miközben francia katonák Afrikában az életüket adják az iszlamizmus elleni fegyveres küzdelemben, Franciaország kompromisszumokat köt ezzel a szélsőséges vallási ideológiával.
Miután Franciaország sorra veszítette el a katonai ellenőrzést volt gyarmatain, Afrikában (Maliban, Nigerben, Burkina Fasóban stb.), a közvéleményt erősen foglalkoztatja, mennyiben megalapozott Macron kudarcsorozat utáni „kardcsörtetése”.
Objektum doboz
A Valeurs Actuelles című lap cikkére – amely ismertette, hogy Stéphane Séjourné külügyminiszter sürgeti az Oroszország elleni gyors katonai fellépést – az olvasók meglehetősen gúnyos hangnemben reagáltak kommentjeikben. „Séjourné mutasson példát azzal, hogy fegyvert ragad az oroszok ellen. Csak bla-bla-bla… Lőtt már valaha fegyverrel?” – tette fel a kérdést az egyik olvasó. Egy másik hozzászóló a korábban Maliban lázadó törzsek ellen harcoló francia katonák bevetésének ötletén döbbent meg: „Nem tudom, mire játszik a mi háborúskodó elnökünk és csatlósai, de Oroszország nem egy dzsihadista csoport a sivatagban!”
A francia haderő jelenlegi esélyeit felvázolva Coustou kijelentette: a Nyugat-Európa egyik legerősebb haderejének tartott francia hadsereg jó, ha három napig tudna tartani egy 80 kilométeres frontszakaszt.
Arra is emlékeztetett: „Macron a (hónapokig tüntető) sárga mellényesek ellen is megpróbálta bevetni a reguláris erőket, csak szóltak neki, hogy ez nem megy.”
Coustou felvetése nem az első riasztó jelzés az orosz–ukrán háború kitörése óta az európai haderők egyre kritikusabb állapotát, hadra foghatóságát illetően. 2022 decemberében például kiderült, hogy a német Bundeswehrnek összesen két napra elegendő lőszerkészlete maradt, többek között az Ukrajnába küldött, szinte korlátlan lőszerszállítmányok miatt.
A számok nyelvén
Egy – pillanatnyilag irreálisnak tűnő – francia háborús szerepvállalás esetén a francia haderő fel tudna vonultatni bizonyos számú szárazföldi erőt az ukrán fronton, ám a légi fölényt, s így a felvonultatott erő biztosítását illetően már
bajba kerülnének, elsősorban a francia haderő drónállományának szinte elhanyagolható mérete okán.
Összehasonlításként néhány adat:
Szárazföldi erők
A francia szárazföldi erők létszáma 2022 végén 130 ezer fő volt, miközben a teljes francia haderő 270 ezer főt tett ki. A katonai szolgálatra behívható lakosság száma mintegy 11 millió. Az egyéb országokban való lekötöttség és az ENSZ-békemissziók miatt Franciaország csak a hadereje egy részét tudná az orosz frontra vezényelni, ezt érdemes figyelembe venni az adatok összevetésénél.
Az orosz haderő teljes személyi állománya a háború előtt hárommillió fő volt, ebből egymillió aktív katonáról beszélhettünk,
emellett másfél millió fős tartalékállománnyal rendelkezik a hadsereg. Moszkva mindeddig nem rendelt el általános mozgósítást (csak részlegeset több alkalommal), a háborút egyelőre „békeidős létszámmal” vívja. A szükség esetén mozgósítható, katonai szolgálatra alkalmas lakosság mintegy 20 millió főt tesz ki.
Franciaország 786 harckocsijával legalább 1750 orosz harckocsi állhat szemben (összehasonlításul: a hidegháború idején Moszkva még 53 ezer tankkal rendelkezett, ám ezek jó része elavult vagy tönkrement az elmúlt évtizedek során). A jelenlegi orosz harckocsiállományról egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre.
Légierő
Objektum doboz
A 450 harci repülővel és 89 harci helikopterrel rendelkező Franciaország nehezen szerezhetne légi fölényt idegen terepen az összesen mintegy 3750 repülőgéppel és helikopterrel rendelkező orosz légierővel szemben (ebből 2805 lehet repülők száma).
Az orosz haderő drónjainak számát szintén nem lehet könnyen megbecsülni. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az oroszországi hadi üzemekben százezer drónt gyártottak csak 2023 szeptemberében.
Míg egy bolgár katonai szaklap szerint Kijev (török segítséggel) havonta 50 ezer, míg Moszkva (iráni segítséggel) havi 300 ezer új drónt állít elő, a Reuters januárban arról írt, hogy Moszkva a tervek szerint néhány éven belül évi 32 ezer drón gyártására áll át.
Hatalmas aránykülönbség
Az Eurasiatimes.com szerint 2023-ban az orosz fegyveres erők több mint 1500 új harckocsival és 22 ezer drónnal gyarapodtak.
Franciaország jelenleg 3000 katonai drónnal rendelkezik; egy toulouse-i üzem mindeközben 150 felderítő drónt bocsátott múlt szeptember óta Kijev rendelkezésére a Le Point című francia gazdasági lap szerint. A francia hadiipar ontani kezdte a harci drónokat Ukrajnának, így néhány napja Sébastien Lecornu védelmi miniszter már 2000 darab Delair drón gyártásának megrendeléséről számolt be, amelyek egy részét Ukrajnának szánják.
Egy hazájától több ezer kilométerre harcoló, ellátási és utánpótlási gondokkal küzdő (feltételezett) francia expedíciós hadsereg esetében aggályos lehet a légi fedezetet is biztosító és a támadó hadműveletekben ma már elengedhetetlen drónok hiánya, vagy legalábbis a feltűnő méretkülönbség e tekintetben a francia és az orosz haderő között.
Írta a Magyar Hírlap
