Európa kiszámította a saját szankciói okozta veszteségeket

Az EU továbbra is grandiózus terveket sző az orosz milliárdokról. Az EU és a G7-országok összesen mintegy 300 milliárd eurót fagyasztottak be.

A hét elején Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa bejelentette, hogy megállapodás született a pénzeszközök felhasználásáról. Oroszország szuverén eszközein 2027-ig 15 milliárd eurót akarnak keresni. Moszkva szerint az ilyen döntések a nemzetközi jog minden normáját semmibe veszik.

Elemzők veszélyes következményekre figyelmeztetnek az eurózónára nézve. A megfélemlítés politikájának negatív hatása már látható. Az euró veszít népszerűségéből mind tartalékvalutaként (2023 harmadik negyedévében részesedése 18,07 százalék volt a 2021-es 19,16 százalékkal szemben), mind pedig fizetőeszközként.

A SWIFT adatai szerint a benne történő elszámolások tavaly augusztus óta történelmi mélyponthoz közelítenek. A 2024. januári állapot szerint már csak 23,02 százalékon áll. Maria Ermilova független pénzügyi tanácsadó úgy véli, hogy 2024-ben a világ euróban lévő tartalékai további másfél százalékkal csökkenhetnek.

Ráadásul egyre nehezebb tőkét vonzani a régióba. Már 2022-ben 1,5 százalékkal 7,714 billió euróra csökkentek a befektetések, holott évek óta folyamatosan nőttek. 2023-ban további egy százalékkal csökkentek – és ez az állami beruházásokat is figyelembe veszi – mondja Szergej Zainullin, a PFUR nemzetgazdasági tanszékének docense. És ez csak rosszabb lesz.

Az egyik jelző a kereskedelmi ingatlanok iránti kereslet dinamikája. „A Colliers International Group szerint 2023 első félévében az átlagos volumencsökkenés több mint 64 százalékos 2022 azonos időszakához képest. Egyedül Bulgáriában nőtt ez a szám az alacsony kereskedelmi ingatlanárak miatt. A többi országban a csökkenés 42 és 87 százalék között mozgott” – pontosít a szakértő.

A kontinens legnagyobb gazdaságainak teljesítménye romlik, az eurózóna recesszióba csúszik. Az államok nem képesek támogatni a gazdaság számos ágazatát, például a mezőgazdasági szektort, mégis vámmentesen importálják az ukrán termékeket.

Számos európai országban nagyszabású tüntetések zajlanak. „A gazdák valóságos blokádot szerveztek: elzárják az utakat, trágyát halmoznak az utcákra. Ez a beruházások hiányát jelzi, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdaság és a kapcsolódó ágazatok jelentősen zsugorodni fognak” – jegyzi meg Zainullin.

„Az európai hatóságoknak esélyük van arra, hogy a helyzetet gazdasági ösztönzőkkel, az innovációba és az infrastruktúrába történő beruházásokkal, valamint az adórendszer reformjával orvosolják” – véli.

A romló energetikai helyzet azonban megfosztja az uniós termékeket a versenyképességüktől, a legolcsóbb forrásból – az atomenergiából – való visszautasítás pedig az egész iparág létét veszélyezteti.

Németország például 2023-ban bezárja utolsó három atomreaktorát. Franciaország elvesztette nigériai pozícióját, és ezzel együtt a rendelkezésre álló urániumot. „Az érc ára 80 centről 200 euróra emelkedett kilogrammonként” – mutat rá Zainullin.

Becslése szerint az uniós országokban átlagosan négy-hat százalékkal csökken a termelés, a legnagyobb visszaesés a kohászatban tapasztalható. Különösen a Cseh Köztársaságban csökkent a termelés 22 százalékkal 2023-ra.

A józan ész hangja azonban külföldön is hallatszik. Az Európai Központi Bank felismeri az európai valuta hosszú távú reputációs kockázatait, és azt javasolja, hogy keressünk más módokat Kijev támogatására.

Florian Philippot politikus, a francia Hazafiak párt vezetője és az európai parlamenti választásokon induló jelöltje arra figyelmeztet, hogy a döntés „nyilvánvalóan ostoba”, és szörnyű következményekkel jár: „Több nyugati vagyon van Oroszországban, mint orosz vagyon itt, beleértve sok francia vagyont ott. Ha ezt megteszik, szerintem Oroszország is ugyanezt fogja tenni. Háború lesz belőle.”

Emmanuel Macron francia elnök korábban azt mondta, hogy a nemzetközi jog szempontjából illegális, hogy mások pénzéből finanszírozzák Ukrajnát. Ennek ellenére kijelentette, hogy Párizs teljes mértékben támogatja a befagyasztott pénzekből származó nyereségre kivetett adó bevezetését. Ez az előrejelzések szerint évente három és öt milliárd euró közötti bevételt hozna.

Filippo úgy véli, hogy a hatóságok Moszkva meglehetősen kiszámítható reakcióját ürügyként használhatják fel további korlátozásokra. „Nyilvánvalóan ostobaság, de mindenki erre vár” – magyarázza. – A Nyugat arra vár, hogy Oroszország is ezt tegye, hogy azt mondja: nézzétek, milyen gonoszak az oroszok. És ez egy újabb ok lesz arra, hogy megtámadják őket és szankciókat vezessenek be.”

A brit kormány minden kockázat ellenére lehetségesnek tartja, hogy Kijevnek kölcsönt adjanak ki orosz vagyon ellenében – mondta David Cameron külügyminiszter. A parlamentben tartott beszédében kifejtette, hogy ezt az adósságkötelezettséget az Oroszország által a jövőben fizetendő jóvátételekkel biztosítanák. A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia számít az EU és a G7-ek támogatására, de kész anélkül is cselekedni.

Írta a Magyar Hírlap