A legtöbb felnőtt átlagosan három-öt másodpercenként pislog, ami segít nedvesen és tisztán tartani a szemet.
Bizonyos esetekben a túl sok vagy túl kevés pislogás számos egészségügyi problémát jelezhet, az allergiától és az immunrendszeri rendellenességektől kezdve egészen a Parkinson-kórig.
1. Parkinson-kór
Számos tanulmány megállapította, hogy a pislogásunk sebessége tükrözi az agyban lévő dopamin mennyiségét
Minél kevesebb dopamin van bennünk, annál jobban fixálódunk egy témára, és annál ritkábban pislogunk.
A Parkinson-kóros emberek agyában nincs elég dopamin, mert az azt előállító idegsejtek egy része leállt.
Ez olyan tüneteket okozhat, mint a lassabb pislogás és a remegő kéz.
2. Basedow-kór
A ritkább pislogás a Graves-kór jele is lehet, amely egy immunrendszeri rendellenesség, amely a pajzsmirigyhormonok túltermelését (hyperthyreosis) eredményezi.
Az autoimmun állapot megnöveli a szervezet anyagcseréjét, ami fogyáshoz és az energiaszint csökkenéséhez vezet.
A betegség egyéb gyakori jelei a szorongás, a remegés, a hőérzékenység és a szabálytalan szívverés.
A Graves-kórban szenvedő betegek körülbelül egyharmadánál szemproblémák is kialakulnak, amit pajzsmirigy-szem betegségnek neveznek.
Ez a szemgolyókat kidudorodóvá teheti, a szemhéjakat visszahúzhatja. Ez ritkább pislogáshoz vezet, mivel a szemhéjak túlságosan feszesek.
Az elégtelen pislogás azonban a szem szaruhártyájának kiszáradását és károsodását okozhatja.
Súlyos esetekben a védelem hiánya miatt heges szaruhártyát okozhat.
A betegség nem gyógyítható, de kezeléssel vagy a pajzsmirigy egészének vagy egy részének eltávolítására irányuló műtéttel kezelhető.
3. Stroke
A Parkinson-kór mellett más neurológiai betegségek, például a stroke is lelassíthatja a normális pislogási sebességet.
Ennek oka, hogy a szemhéj idegek, az arcideg vagy a szemhéj izmai károsodhatnak.
A stroke életveszélyes agyi támadás, amely akkor következik be, amikor az agy egy részének vérellátása megszűnik – vér nélkül az agyban lévő sejtek elpusztulhatnak vagy károsodhatnak.
A stroke tünetei közé tartozik a beszédzavar, zsibbadás, gyengeség vagy bénulás az arcon, karon vagy lábon.
4. Fejsérülés
A lassabb pislogást a sportolók körében a fejsérülésekkel is összefüggésbe hozták.
5. Sjögren-szindróma
Másrészt a gyakrabban pislogás a fáradtság jele lehet, amikor egy megterhelő feladatot próbálnak elvégezni, például álmosan vezetni.
A túlzott pislogás akkor fordulhat elő, amikor a szervezet megpróbálja pótolni a száraz szem betegségét, ami több okból is előfordulhat.
Ezek egyike a Sjögren-szindróma – egy autoimmun betegség, amely a folyadékot termelő testrészek, például a könny és a nyál (nyál) széleskörű kiszáradását okozza.
A Sjögren-kór okozta szemszárazság viszketést vagy égő érzést okozhat, ami fokozott pislogáshoz vezet.
Általában 40 és 60 év közöttiekben kezdődik, és sokkal gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál.
A szakértők nem tudják, hogy az emberek miért kapják meg az állapotot, de egy vírus kiválthatja a tüneteket, tehát lehet Covid-indukált.
6. Allergia és fertőzések
Az allergiák is növelhetik a pislogás gyakoriságát.
A penész, a pollen, a poratka, a smink és az állati szőr néhány olyan allergén, amely allergiás reakciót válthat ki.
7. Tourette-szindróma
A gyakori pislogás lehet a Tourette-szindrómához kapcsolódó motoros tik is.
A motoros tikek olyan hirtelen, kontrollálhatatlan mozdulatok, mint például a túlzott vagy állandó pislogás.
Ismeretlen okokból kifolyólag a férfiak nagyobb valószínűséggel érintettek, mint a nők – miközben a Tourette-kór gyakran családban fordul elő.
Írta a Magyar Hírlap
