Bóka János: Kudarc volt az Európai Unió elmúlt öt éve

MH/MTI
2024. május 2. csütörtök. 15:05
Frissítve: 2024. május 2. 15:08

Bóka János az Utat mutatunk Európának – húsz éve tagja Magyarország az uniónak című konferencián azt mondta, hogy az unióban vannak vezetői alkalmatlanságból születő, rossz döntések, ezért szükséges a vezetőváltás, de ez önmagában nem elégséges a rossz struktúra miatt.

A miniszter a strukturális hiányosságot abban látja, hogy az EU intézményvezérelt és bürokratikus működése önálló életre kelt, az európai intézmények politikai szereplőnek kezdték tekinteni magukat, és politikai napirendjük lett.

Az unió kudarcot vallott a béke és a biztonság megteremtésében, a versenyképesség területén, a migrációs válság kezelésében és mezőgazdasági kérdésekben is – sorolta Bóka János, hozzátéve, hogy mindezért óriási kihívás Magyarországnak az Európai Unió soros elnökségének átvétele.

Közlése szerint két feladata lesz a soros elnökségnek: a választások utáni intézményi átmenet menedzselése, valamint az EU működésének biztosítása az átmeneti időszakban, egyúttal lehetőséget kap Magyarország arra is, hogy a „megbomlott intézményi egyensúlyt” helyreállítsa és a tagállamokat újra a politikai irányt meghatározó szerepbe helyezze.

További fontos kihívás Magyarország előtt, hogy a nagy stratégiai kérdésekben előrelépést érjen el, hogy eredményszempontú megközelítés váltsa fel az intézményi szempontú megközelítést, valamint, hogy a tagállamok és az európai választók valódi érdekei megjelenjenek – tette hozzá a miniszter.

Bóka János azt mondta, hogy a soros elnökség prioritásai között szerepel az unió globális versenyképességének, valamint az európai biztonsági és védelmi politikájának megerősítése, a migráció külső dimenziójának kezelése, a határok sokkal hatékonyabb védelme, az európai agrárium helyzetének kezelése, a kohéziós politika helyzetének biztosítása, valamint a nyugat-balkáni régió középpontba helyezése áll.

Az európai identitás a magyar identitás elválaszthatatlan része, ugyanakkor az európai identitás nem értelmezhető a nemzeti identitások nélkül – hangoztatta a miniszter, aki azt is mondta, hogy Magyarország számára a csatlakozás történelmi igazságtétel volt, ugyanakkor gazdasági és stratégiai érdeke is fűződött hozzá, hiszen a magyar gazdaság fejlődése az európai belső piachoz való hozzáférés nélkül nem megoldható, valamint az ország biztonsága csak akkor garantálható, ha része egy erős európai védelmi szövetségnek.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy 2024-ben a világ számos országában tartanak választásokat, ezért ez az év a demokrácia éve lehetne. De mégsem az, mert a választásokon világszerte a különböző világképek és víziók ütköztetése helyett „csip-csup” ügyekkel fárasztják az állampolgárokat, a nyugati világban megszűntek a nyilvános viták, ennek a hiánya pedig a nyugati demokráciák legpusztítóbb hiányossága és szégyene – fogalmazott a főigazgató.

Schmidt Mária szerint számtalan kérdést kellene megvitatni az Európai Unióban az orosz–ukrán háború, a migráció, a gazdaság, valamint Európa és az Egyesült Államok, Európa és Kína viszonya kapcsán. Az európai elit azonban nem tűr vitát ezekről a kérdésekről, mert tanácstalan, ötlettelen, ugyanakkor azt se nagyon lehet tudni, ki is pontosan az elit, kik hozzák a döntéseket – mondta.

Európában válságban van az identitás, a kultúra, a gazdaság, az elit és az erkölcs is, hatalmas probléma a bizalom és a tisztelet hiánya, valamint az erkölcsi elbizonytalanodás, és ha ezen nem változtatunk, akkor a legnagyobb krízissel nézünk szembe – fogalmazott Schmidt Mária.

Írta a Magyar Hírlap