Csák János: A történelemnek nem áldozatai, hanem túlélői és alakítói vagyunk

A tárcavezető hősiesnek nevezte Magyarország húsz esztendős európai uniós tagságát, majd hozzátette: ezeregyszáz esztendős álmunk valósult meg az uniós csatlakozással.

Csák János kiemelte: Európa közepén – bármennyire is viharos ez a táj – az európai kultúra szerves részévé és nagymértékű hozzájárulójaként tudunk élni, majd hozzátette: hazánk célja Géza fejedelem és Szent István óta a zsidó-keresztény hagyományba való beilleszkedés.

Nekünk az volt az álmunk, hogy ebben a zsidó-keresztény alapokra épülő civilizációban, ahol az emelkedésünk mindig szuverén nemzetállamok, vagy akár városok versenyében alakult, megmaradjon fő elvként a szubszidiaritás – fogalmazott Csák János, aki hozzátette, hogy ehhez képest az elmúlt húsz évben nagyon erős tendenciákat lehetett látni egy másik világkép, a birodalmi világkép kialakulására.

„A mi nemzedékünknek nagy kihívást jelent, hogy emlékeztessük Európát arra, hogy akkor lett nagy, amikor elfogadta a nemzeti szuverenitást és a versenyt, valamint hű maradt a zsidó-keresztény hagyományához” – mondta.

Látjuk, hogy a Nyugat-Európa önként és dalolva számolja fel saját gyökereit – hangsúlyozta Csák János, aki megjegyezte: ha valaki nem becsüli a múltját, azt az utódai sem fogják tisztelni.

Nekünk, magyaroknak – főleg, hogy több államban élünk a Kárpát-medencében – létfontosságú az Európai Unió, mert ha mi nem lennénk benne, akkor a béke hangja nem hallatszódna belül – emelte ki Csák János.

Hozzátette: a mostani brüsszeli adminisztráció elbürokratizálódott, egyáltalán nem átlátható a nagy tömegű szabályozás miatt és végképp nem arányos.

„Mi azt szeretnénk, hogy valóságos politikai viták legyenek az Európai Unióban, ahol választott politikusok dönthessenek, az uniós adminisztráció pedig kövesse a politikai szándékokat” – fogalmazott a tárcavezető.

Csák János elmondta: július elsejétől Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, melynek prioritásai a versenyképesség, a demográfia és a migráció problémája, valamint a bővítés lesznek.

Brüsszelt be kell vennünk: azt a gondolkodást, azt a tényt, hogy fizikai, lelki és szellemi egzisztenciális veszélyben van Európa, a döntéshozó központokban kell érvényesíteni – fogalmazott Csák János.

Az, ami ma Nyugat-Európában van a muzulmán migrációval, az semmi ahhoz képest, ami a demográfiai változásokat nézve húsz év múlva várható – emelte ki Csák János, aki nagy kérdésnek nevezte, hogy van-e az európai államoknak elég ereje és erős belső kultúrája a muszlim népesség kulturális integrálásához.

A nyugati civilizációban az individualizmus uralkodik, azonban abban a pillanatban, hogyha az egyénből személyiség lesz, akkor már bajt okoz, mert akkor már van valamilyen üzenete – mondta a miniszter, aki hozzátette: Európát az emelte sokfélévé, hogy más az emberek személyisége, más az országok személyisége, más a kultúrák személyisége és más a nemzetek személyisége.

Kiváló elméink vannak és kiváló tudományos kutatóhelyeink vannak Európában, de ahhoz képest, ami Ázsiában, Indiában, Szingapúrban, Koreában, Japánban vagy Kínában, vagy Amerikában zajlik tudományban és kutatásban, mi egy kicsit döcögős szekér vagyunk – fogalmazott Csák János.

Kiemelte: egyszerűbbé kellene tenni az Európai Unió működését, néhány kardinális dologra koncentrálni, ami benne van az alapító okiratokban: az emberek, a tőke, a szolgáltatások és az áruk szabad áramlásának a biztosítása jogi és pénzügyi infrastruktúrával.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium a soros magyar EU-elnökségre az 1100 év Európában, 20 év az Európai Unióban című kulturális programsorozattal készül, melynek Brüsszelben és más helyeken is lesznek rendezvényei.

Írta a Magyar Hírlap