A madarak agya a testméretükhöz képest nagyobb lett az utóbbi 70 millió év evolúciós változásainak eredményeként – derült ki egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatából, amelyhez kapcsolódóan a madárfajok legátfogóbb és legrészletesebb családfáját bemutató tanulmányt tettek közzé a Nature folyóiratban.
A kutatásban két magyar evolúcióbiológus, Székely Tamás (HUN-REN-DE Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoport) és Liker András (HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport) is részt vett.
A madarak családfáját bemutató tanulmány végigköveti a madarak törzsfejlődését a dinoszauruszok korában élt első korai madaraktól a mai modern fajokig. A 363 madárfaj teljes genomszekvencia-adatai alapján összeállított törzsfa 218 rendszertani családot tartalmaz, ami az összes madárcsalád 92 százaléka.
A genomadatokat a madarak olyan anatómiai sajátosságaival – például a test- és agymérettel – együtt elemezték, amelyek viselkedési és ökológiai tulajdonságokhoz kapcsolódnak.
A kutatócsoport megállapította, hogy a genomadatok alapján rekonstruált törzsfa nagy vonalakban megegyezik a korábban feltételezettekkel, azonban a madarak evolúciójának eddig ismeretlen részleteit is feltárja.
Kedvezett a madaraknak a dinoszauruszok kihalása
Mint a HUN-REN közleménye kiemeli, a fosszíliák segítségével végzett időbeli kalibrálás szerint a madárfajok száma a dinoszauruszokat elpusztító, 66 millió évvel ezelőtti tömeges kihalási esemény után robbanásszerűen megnőtt. Az új fajok kialakulásának fő hajtóerejét ekkor az jelentette, hogy betölthették azokat az üres ökológiai élettereket, amelyek a földi élet nagy részének kipusztulása után keletkeztek.
A kutatás azt is megmutatta, hogy a madárfajok testmérete az idők során kisebb lett, azonban az agyméretben gyors növekedés következett be, ami a mai napig tart.
Székely Tamás, a tanulmány társszerzője elmondta: a madarak átlagos testmérete az evolúciós változások során csökkent, agyuk viszont a testtömegükhöz képest megnőtt,
ami kognitív képességek kifejlődésére utal, így a madarak valószínűleg intelligensebbé váltak.
A kutatás másik magyar résztvevője, Liker András szerint a nagyméretű agy az összetett társas viselkedés, a lenyűgöző változatosságú madárének, de egyes fajoknál a kifinomult eszközhasználat kialakulásával is összefügghet.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a különböző genommintavételi módszerek milyen hatással vannak a törzsfa pontosságára: 150 ezer genomrégió elemzésével kimutatták, hogy mind a nagy mennyiségű genetikai szekvencia, mind a taxonómiai változatosság nagy részét reprezentáló mintavételezés fontos a nagyjából 10 ezer ma élő madárfaj evolúciós történetének pontos feltérképezéséhez.
Kuocsie Csang szerint a madárcsaládok most elkészült törzsfája a valaha használt legteljesebb genetikai adatokon alapul, ami lehetővé tette számos, korábban bizonytalan rokonsági kapcsolatokkal rendelkező madárcsoport pontosabb és megbízhatóbb elhelyezését.
A törzsfa fontos eszköz az ornitológiai és általában a biológiai sokféleség kutatásában, amely a jövőben szilárd gerincként szolgálhat az összes ma élő madárfaj evolúciós történetének feltérképezéséhez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
