Tragikusan rossz számokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi beruházásokról. De nem csak a most közzétett, egy év alatt 9,6 százalékos visszaesést jelző 2024. január-márciusi adatok gyengék: ez volt sorozatban a hatodik negyedév, amikor kevesebb a beruházás, mint egy évvel korábban, és a 2022. április-júniusi csúcs óta csak egyetlen olyan negyedév akadt, amikor legalább az azt megelőző három hónaphoz képest nem csökkenést mértek.
Vagy másként megfogalmazva: mostanra sikerült olyan szintre leesniük a beruházási számoknak, ahova utoljára a Covid első sokkja idejére zuhantak (egész pontosan 0,1 százalékponttal vagyunk a 2020. április-júniusi szint fölött és 0,4 százalékponttal a 2020. július-szeptemberi alatt). Arra kerestük a választ, mi történt, hogy ide jutottunk, és mi lehet a kiút?
Az eddigi visszaesés úgy jött össze, hogy egyszerre fogták vissza a beruházásaikat a cégek és az állam is – friss adatot 2024 elejéről még nem adott a KSH, azt lehet tudni, hogy tavaly az állami beruházások 7,5, a magáncégeké 9 százalékkal estek 2022-höz képest. 2024-ben és 2025-ben ez különválhat: Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője a hvg.hu kérdésére úgy számolt, hogy az állami beruházások zsugorodása tovább folytatódhat idén és jövőre is, a cégeknél viszont lassú, fokozatos élénkülés várható.
De a hangsúly itt a lassú és fokozatos jelzőkön van
– magyarázta. Szerinte leginkább 2025-től lehet számítani arra, hogy szabad szemmel is látható módon nőnek a cégek beruházásai.
Reviczky Zsolt
Az állami visszaesésről egyszerű a magyarázat: a költségvetés kiigazításával vissza kell fogni a beruházásokat, és EU-pénzből sincs elég. Varga Mihály április elején jelentette be például, hogy 675 milliárd forint értékben ütemeznek át beruházásokat, kiemelve, hogy ezeket a projekteket nem leállítják, csak más időre teszik át. Bár azt nem tudni, hogy pontosan mely beruházások csúsznak, a lépés annyiban ismerős lehet, hogy 2022 szeptemberében 2100 milliárd forintnyi beruházást függesztett fel a kormány, ezekről is csak közel egy évvel később derült ki, hogy hidak, sportcsarnokok, utak, iskolák is áldozatául estek a “csúszásnak”.
A vállalatoknál viszont nem az a gond, hogy elfogyott volna a pénz, nem a sokáig magas kamatok, és nem is a termelés drágulása okozta az igazi bajt. Támogatott források is folyamatosan rendelkezésre álltak, ráadásul a vállalati szektor iszonyatos mennyiségű likvid pénzeszközön ül, vagyis ha akartak volna, tudtak volna beruházni – magyarázta Trippon. Hogy ezt mégsem tették, annak a legfőbb oka az lehet, hogy
a cégek vezetői nem igazán hittek abban, hogy a termékeikre a kereslet megnő.
Apró jó hír a sok rossz között, hogy legalább ez a helyzet egy kicsit már kezd megváltozni. A legfőbb exportpiacainkon egyre több mutató jelzi azt, hogy lassan egy kicsit javulna a vásárlási kedv, és a magyarok fogyasztása is kezd élénkülni.
Az szinte közhely, hogy a magyar ipar nagyon rosszul teljesít, és ez nemcsak a beruházások, hanem a termelés számain is látszik. A legutóbbi, még márciusról szóló ipari számokban nem is igazán az összesített 2,8 százalékos visszaesés volt az igazán sokkoló (bár rossz hír volt az is), hanem az, hogy a járműgyártás 11,5, az akkugyártás pedig 17,5 százalékkal zuhant meg, azaz azok az iparágak is nagyon gyengén húznak, amelyre a kormány gyakorlatilag feltette a magyar gazdaság jövőjét.
A feldolgozóipar beruházásai tavaly éves szinten még nőttek 4,5 százalékkal, de október-decemberben már mínuszban voltak, idén január-márciusról pedig azt írta a KSH még pontos szám nélkül, hogy a nagy visszaesés egyik legfontosabb oka ez a szektor volt (és az ingatlanok, a logisztika, valamint a mezőgazdaság – van miből válogatni).
Fazekas István
Eddig az volt a közhelyes mondás, hogy ha a német gazdaság köhög, akkor a magyar is beteg lesz, de lassan ehhez már a kínait is hozzá lehet tenni. Vagy ahogy ugyanezt Trippon Mariann szakmaibban megfogalmazta: a külső kereslet alakulása kulcsfontosságú a termelés és a beruházási kedv szempontjából is, azonnal megérezzük, ha a fontos partnereinknek rosszul megy. A járműiparban, az elektronikai cikkeknél és az akkugyártásban különösen igaz ez, a német GDP tavalyi csökkenése és a kínai kereslet visszafogottsága okoz bajokat.
2023 legdurvább beruházási visszaesését viszont nem valamelyik ilyen stratégiai ágazat produkálta, hanem az ingatlanszektor, és az idei első három hónapban is gyatra volt az ottani beruházási kedv. Trippon Mariann szerint gyors visszapattanásra itt sincs esély, fokozatos javulásra igen. De ez is egy lassú folyamat lehet, a kiadott lakásépítési engedélyek számai alapján például az várható, hogy idén még kevesebb lakás volt épülni, mint tavaly.
Ha csak a kormányzati reakciókat figyelnénk, azt hihetnénk, nagy gond nincs is. A kormány évről évre arról számol be, hogy beruházási rekordok dőlnek meg. Ezt egyrészt úgy hozzák össze, hogy nominálértéken számolnak, az inflációt figyelmen kívül hagyva, másrészt pedig úgy, hogy nem az épp megvalósult beruházások számait adják meg, amiket a KSH közzétesz, hanem az ígéreteket az összes készülőben lévő projektről. (Egész más utat talált Vitályos Eszter kormányszóvivő a legújabb kormányinfón: ő a KSH adatainak megjelenését tompítandó sorolni kezdte az óvoda- és közútberuházásokat.)
Reviczky Zsolt
És tényleg, ha az a néhány nagy termelő kapacitás, mint mondjuk a BYD-üzem, a BMW-gyár vagy épp pár új akkumulátorgyár megépül, az első körben érdemben javítja majd a beruházási számokat, az meg már más kérdés, hogy az ilyen ágazatok súlyának növekedése sérülékenyebbé is teheti a magyar gazdaságot – mondta Trippon Mariann. Arra a kérdésünkre, hogy mit tehet az állam a helyzet javításáért, azt válaszolta: szerinte ahhoz, hogy igazán felpörgessék a beruházásokat, az ilyen megaprojekteken kívül nem is az állami támogatások hiányoznak elsősorban. Sőt, középtávon nem is tragédia, ha nincs korlátlanul ingyen pénz, hiszen ha nem áll korlátlanul rendelkezésre olcsó támogatott finanszírozás, akkor azok a beruházások valósulnak meg, amelyek ténylegesen hozzáadott értéket termelnek.
A megoldás egészen más lehet:
„Ha jó az üzleti klíma, kiszámítható a jogi, szabályozási, általában a gazdálkodási környezet, és pozitívak a keresleti kilátások, a beruházások maguktól beindulnak, nem kell őket mesterségesen pörgetni.”
HVG
