Varga Ferenc, Onozó Róbert (Cannes)
Lezárásképp láttunk még egy csodás amerikai függetlenfilmet egy villanyszerelő rendezésében (Gazer), egy giccsmentes, brutálisan őszinte menekült-történetet egy palesztin rendezőtől (To A Land Unknown) valamint egy belga #metoo drámát a tenisz világából, ahol éppen az szolgáltatja a drámát, hogy a főhős elfojtja magában az igazságot (Julie Keeps Quiet).
A versenyprogram szokatlan módon két nagyágyút tartogat még az utolsó napra, de az indiai All We Imagine As Lightot és az Iránból megszökött Mohammad Rasoulof filmjét, a The Seed of the Sacred Figet sajnos már nem fogjuk látni.
Láttuk azonban Árpa Attila francia hasonmásának, Gilles Lellouche-nak az évtizedeket átölelő, Beating Hearts című gengszterrománcát Adèle Exarchopoulos (nyitóképünkön) és François Civil főszereplésével. A színészként óriási sikereket elért Lellouche rendezőként még mindig bizonytalan és túl nagy bizalmat előlegeztek meg neki azzal, hogy ezt az egyenetlen és közhelyektől sem mentes love storyt versenybe tették.
Jelenet a Beating Hearts című filmből
Cannes-i Filmfesztivál
Egy erősebb évben a brazil Motel Destino sem valószínű, hogy a fő szekcióba kerül, bár rendezője, Karim Ainouz tavaly is itt volt a cannes-i versenyprogramban, csak akkor egy Jude Law és Alicia Vikander főszereplésével készült kosztümös királydrámával (Firebrand). Idei próbálkozása nem is lehetne különbözőbb, hiszen a Motel Destino egy lucskos, fülledt erotikus thriller, ami A postás mindig kétszer csenget cselekményét helyezi át egy neonfényes tengerparti szexmotelbe.
Jelenet a Motel Destino című filmből
Cannes-i FIlmfesztivál
Átvezetésként a fesztivál kompromisszumokat nem ismerő művészi vízióitól a hagyományos közönségfilmek felé megnéztük a Monte Cristo grófja legújabb francia feldolgozását is, ami az év egyik nagy kasszasikere lehet itt. Franciaországon kívül inkább streamingen találhatja meg a közönségét, noha egy kifejezetten igényes, nagyszabású adaptációval van dolgunk kiváló, de nem elcsépelt színészekkel, köztük Pierre Niney és a pár napja még Maria Schneiderként látott Anamaria Vartolomei.
Anamaria Vartolomei
Cannes-i FIlmfesztivál
Az idén kilencrészes podcast-tudósításunk végén összefoglaljuk személyes kedvenceinket is, közte a rengeteget emlegetett Demi Moore testhorrorral, a fiatal Donald Trumpot megformáló Sebastian Stannel, egy akár Magyarországon is elképzelhető román drámával és Timothée Chalamet orosz származású kisöccsével. Köszönjük, hogy hallgattak bennünket és jövőre folytatjuk ugyanitt!
HVG
