Sárga, narancs, piros: mit jelentenek a HungaroMet időjárási figyelmeztetései és riasztásai?

Az ország térképe reggel még csupa zöld, délutánra néhány vármegye sárgára, egy pedig narancsra vált; este a hírekben már riasztásról beszélnek, egyes járásokra. A két szó, a figyelmeztetés és a riasztás, a köznyelvben összemosódik, a meteorológiai szolgálat rendszerében viszont két külön termék, más időtávval, más területi felbontással és más feladattal. Aki tudja, melyiket látja, sokkal többet kiolvas a színekből.

Ki adhat ki veszélyjelzést?

Magyarországon a nyilvános időjárási veszélyjelzést a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. adja ki. Nem egyszerű névváltozásról van szó: az 547/2023. (XII. 12.) Korm. rendelet 13. §-a szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 2023. december 31-én jogutód nélkül megszűnt, a feladatait 2024. január 1-jétől a HungaroMet vette át. Ugyanez a rendelet mondja ki (11. § (3) bekezdés), hogy Magyarország területére meteorológiai veszélyjelzést ez a társaság adhat ki, a kiadás és a visszavonás feltételrendszerét pedig a társaság vezetője határozza meg belső utasításban, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) ajánlásait figyelembe véve (a rendelet a Nemzeti Jogszabálytárban).

Két lépcső: előbb figyelmeztetés, aztán riasztás

A HungaroMet a veszélyjelző rendszerét két lépcsőben működteti (a rendszer hivatalos leírása a met.hu-n).

Az első lépcső a figyelmeztető előrejelzés. Ez az adott napra és a következő napokra szól, a szolgálat nyílt adattárának leírása szerint egészen a negyedik napig, és vármegyei felbontású. Egy napra vonatkozik, 0 és 24 óra között: ha a nap bármely szakában várható egy veszélyes jelenség, az adott terület megkapja a megfelelő színt, függetlenül attól, hogy reggel vagy késő este következik be. Rendszeresen, napi négy idősávban frissül, és szükség esetén közben is.

A második lépcső a riasztás. Ezt akkor adják ki, amikor a veszélyjelző meteorológus a mérések, megfigyelések és modellek alapján meggyőződik arról, hogy a figyelmeztetésben jelzett jelenség feltételei ténylegesen adottak, jellemzően fél–három órával a várható bekövetkezés előtt. A riasztás járási felbontású, érvényessége a jelenségtől függően 3–6, akár 6–12 óra, és ennyi idő után rendszerint módosítják vagy feloldják. Van, amikor csak a jelenség kialakulásakor lehet kiadni.

Riasztás csak öt jelenségre készül: zivatarra, felhőszakadásra, széllökésre, ónos esőre és hófúvásra. A tartós, nagy mennyiségű esőre és a havazásra csak figyelmeztetés van, ahogy az úgynevezett speciális figyelmeztetésekre is: a magas középhőmérsékletre, az extrém hidegre és a tartós, sűrű ködre. Ezekhez a HungaroMet nem ad ki riasztást. A leírás szerint a legkisebb terület, amelyre veszélyjelzés vonatkozik, nagyjából egy átlagos magyarországi megye fele.

Mit jelent a három szín?

Ha nem várható a kritériumoknak megfelelő veszélyes jelenség, a terület zöld. Fölötte három szint van:

• Első szint, sárga: nem szokatlan, de potenciálisan veszélyes időjárás. Elővigyázatosság és a szokásosnál gyakoribb tájékozódás javasolt, főleg az időjárásnak kitett tevékenységeknél.
• Második szint, narancs: veszélyt hordozó jelenség, amely károkhoz, akár személyi sérüléshez, balesethez vezethet. A szolgálat azt kéri, hogy ilyenkor kövessük a hatóságok utasításait.
• Harmadik szint, piros: veszélyes, komoly károkat okozó, sok esetben életet is fenyegető jelenség, amely rendszerint kiterjedt területet érint. A szolgálat megfogalmazása szerint erre a szintre már csak meglehetősen ritka események kerülnek.

A színek mögötti számok

A fokozatok jelenségenként meghatározott küszöbökhöz kötődnek. A táblázat a HungaroMet által közzétett kritériumokat foglalja össze:

Jelenség	Sárga (1.)	Narancs (2.)	Piros (3.)
Széllökés	70 km/h felett	90 km/h felett	110 km/h felett
Felhőszakadás (rövid idő alatt)	25–30 mm felett	50 mm felett	nincs ilyen szint
Ónos eső	0,1–0,2 mm felett	1 mm felett, több órán át	5 mm felett
Eső (24 óra, területi átlag)	20 mm felett	30 mm felett	50 mm felett
Havazás (friss hó)	5 cm felett 12 óra alatt	20 cm felett 24 óra alatt	30 cm felett 24 óra alatt
Extrém hideg	−15 °C alatt	−20 °C alatt	−25 °C alatt
Magas napi középhőmérséklet	25 °C felett	27 °C felett	29 °C felett

Néhány részlet sokat számít. A széllökésre vonatkozó jelzés a nagyobb területre jellemző, nem zivatarhoz kötődő lökésekre szól, 10 méteres magasságban, és általában a 300–400 méternél alacsonyabban fekvő területekre; hegytetőkön, nagy vízfelületek fölött vagy szűk szélcsatornákban ennél erősebb lökések is előfordulhatnak. Az eső és a havazás kritériuma legalább egy átlagos megyényi területre vonatkozik. A zivatarnak nincs számszerű küszöbe: a sárga azt jelzi, hogy zivatar várható, a narancs a hevesebb, a piros a fokozott veszélyt jelentő heves zivatarokat, nagyobb eséllyel nagy jéggel vagy károkozó szélrohammal. A hófúvás szintjei a hótorlaszok jellegéhez kötődnek; a narancs szinthez 60 km/h feletti lökésekkel kísért szél tartozik.

A hőségriasztás egy másik rendszer

A nyári hírekben szereplő hőségriasztás nem a HungaroMet terméke, hanem népegészségügyi intézkedés. A HungaroMet leírása szerint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) rendeli el, a kormányhivatalok által közzétett módszertani segédanyag pedig úgy fogalmaz, hogy az országos tisztifőorvos adja ki, a HungaroMet előrejelzései alapján. A fokozatai a módszertan szerint:

• I. fokozat (figyelmeztető jelzés): az előrejelzés szerint egy napig eléri vagy meghaladja a 25 °C-ot a napi középhőmérséklet;
• II. fokozat (készültség): legalább három egymást követő napon 25 °C vagy több;
• III. fokozat (riadó jelzés): legalább három egymást követő napon 27 °C vagy több.

A napi középhőmérséklet itt a 01, 07, 13 és 19 órai (közép-európai idő szerinti) mérés átlaga. A különbség tehát kettős. A HungaroMet magas középhőmérsékletre szóló figyelmeztetése meteorológiai jelzés 25, 27 és 29 °C-os küszöbbel, napra és megyére. A hőségriasztás viszont a hőség tartósságát is figyeli, és a II. fokozattól az egészségügyi ellátórendszer riasztásával, valamint a lakosság, az önkormányzatok és az együttműködő szervezetek tájékoztatásával jár; az I. fokozatnál a módszertan szerint még nem mennek ki intézkedések a kormányhivatalok és az együttműködő szervezetek felé. A két jelzés egyszerre is érvényben lehet, de nem ugyanazt jelenti.

Mennyire biztos egy figyelmeztetés?

A HungaroMet maga is kiemeli: százszázalékos előrejelzés nincs. Egy terület színe azt jelenti, hogy ott és a közelében kedvezőek a feltételek a veszélyes jelenséghez, nem azt, hogy a terület minden pontján be is következik. A veszélyjelzés időszakra szól, nem egy adott pillanatra, és nem a károkat jelzi előre. A nagyon kis területű, néhány percig tartó jelenségek, például a porördög vagy a heves zivatarokhoz néha társuló tornádó, a rendszer célján kívül esnek, mert a mai mérőhálózat sem érzékeli őket megbízhatóan. Minél kisebb és rövidebb életű egy jelenség, annál nehezebb előre jelezni; a zivatar tipikusan ilyen.

Hogy a bizonytalanságot számszerűsíteni lehessen, a meteorológiai központok ensemble (együttes) előrejelzést is készítenek. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) ensemble-je 51 futásból áll: egy kontrollfutásból és ötvenből, amelyek kissé módosított kezdeti feltételekkel és kissé módosított modellfizikával indulnak. A felbontás nagyjából 9 kilométer, a távolság 15 nap, a fő futások naponta kétszer indulnak. Az ECMWF megfogalmazása szerint minél jobban szétszóródnak az eredmények, annál nagyobb a bizonytalanság (az ECMWF leírása a középtávú előrejelzésekről).

A HungaroMet az operatív munkában széles körben használja az ECMWF valószínűségi termékeit. Nyilvános formájuk a naponta kétszer készülő, tíznapos „fáklyadiagram”, amely a 10–90 és a 25–75 százalékos valószínűségi sávot, az ensemble átlagát és a determinisztikus előrejelzést is mutatja (valószínűségi előrejelzés a met.hu-n).

Ez a bizonytalanság magyarázza a veszélyjelzés kétlépcsős szerkezetét is. Napokkal előre jellemzően csak az látszik, hogy egy térségben kedvezőek lesznek a feltételek egy veszélyes jelenséghez; ezt jelzi a vármegyei figyelmeztetés legfeljebb négy napra. Hogy pontosan hol és mikor csap le egy zivatar, az sokszor csak órákkal előtte rajzolódik ki, ezért a riasztás időelőnye órákban mérhető.

A HungaroMet szerint a teljes képhez a veszélyjelzés minden elemét együtt érdemes nézni: a térképes riasztást, valamint a szöveges és térképes figyelmeztető előrejelzést. Egy narancs vármegye négy nappal előre azt jelzi, hogy érdemes figyelni; egy narancs járás a riasztási térképen azt, hogy a következő órákban ott a veszély már konkrét.