Hírszótár: mit jelent a sarkalatos törvény, a maginfláció vagy a trilógus?

Egy hírcím néhány szóba sűrít egy egész eljárásrendet: „sarkalatos”, „maginfláció”, „trilógus”, „narancs figyelmeztetés”. A hír holnapra elavul, ezek a szavak viszont évekig ugyanazt jelentik, ezért rovatonként összegyűjtöttük őket, és ahol szabály rögzíti a tartalmukat, a forrást is megnevezzük. A sportközvetítések szakszavait külön sporthír-szótárunk magyarázza a Forma–1-től a lovassportig.

Közélet

Alaptörvény-módosítás. Az Alaptörvény S) cikke szerint a módosításhoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata kell. Az Alkotmánybíróság a 24. cikk (5) bekezdése alapján egy módosítást csak eljárási szempontból vizsgálhat, tartalmilag nem.

Sarkalatos törvény (kétharmados törvény). A T) cikk (4) bekezdése szerint olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő képviselők kétharmada szükséges. Az Alaptörvény módosításánál tehát az összes képviselő kétharmada a mérce, itt csak a jelen lévőké.

Politikai és alkotmányossági vétó. Az Alaptörvény 6. cikke szerint a köztársasági elnök az elfogadott törvényt öt napon belül aláírja, vagy ha alaptörvény-ellenesnek tartja, az Alkotmánybírósághoz küldi, amely legfeljebb harminc nap alatt dönt (alkotmányossági vétó). Ha csak nem ért vele egyet, egyszer visszaküldheti az Országgyűlésnek (politikai vétó). A teljes utat a törvényjavaslattól a kihirdetésig követő cikkünk írja le.

Magyar Közlöny. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 25. §-a szerint Magyarország hivatalos lapja, elektronikus formában, hiteles szöveggel. A jogszabályokat itt hirdetik ki; hogy mikor lépnek hatályba, azt maguk határozzák meg.

Egyéni választókerület és országos lista. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 3. §-a szerint a 199 képviselőből 106-ot egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak. A választás egyfordulós, a körzetben a legtöbb szavazatot kapó jelölt nyer. Pártlista a listás szavazatok öt százalékától szerez mandátumot, két párt közös listája tíz, kettőnél több párté tizenöt százaléktól (14. §).

Töredékszavazat. A választási törvény 15. §-a szerint a körzetben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott szavazat. Ha a párt listája átlépte a küszöböt, ezek a listás szavazataihoz adódnak (16. §). A számolást a magyar választási rendszert lépésenként bemutató cikkünk mutatja be.

Győzteskompenzáció. A 15. § (1) bekezdés b) pontjának köznyelvi neve: a győztes szavazataiból levonják a második helyezett szavazatainál eggyel többet, és a maradék a győztes pártjának töredékszavazata lesz.

Kedvezményes nemzetiségi mandátum és nemzetiségi szószóló. A 16. § d) pontja szerint a nemzetiségi lista kedvezményes kvótája az összes országos listás szavazat 93-ad részének negyede. Ha a listát állító nemzetiség nem szerez mandátumot, a lista első helyén álló jelölt szószólóként képviseli a nemzetiséget az Országgyűlésben (18. §).

Interpelláció és azonnali kérdés. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. §-a szerint ha az interpelláló nem fogadja el a választ, az Országgyűlés szavaz róla. Az azonnali kérdések órája (43. §) minden ülésheten közvetlen kérdés–felelet, amelyben minden képviselőcsoportnak legalább egy kérdés jár.

Időközi választás. A választási törvény 19. §-a szerint egyéni körzetben kell tartani, ha nem volt jelölt, ha holtverseny alakult ki az élen, vagy ha a képviselő megbízatása megszűnik. A választási eljárási törvény (2013. évi XXXVI.) 8. §-a szerint a megüresedéstől számított 120 napon belülre kell kitűzni, de az általános választás előtti év április 1-jétől a választásig nem lehet.

Gazdaság

Infláció (fogyasztóiár-index). A KSH módszertani leírása szerint a háztartások által saját fogyasztásra vett termékek és szolgáltatások árának átlagos változása. Három bázissal közlik; az „éves infláció” az előző év azonos hónapjához mért változás. Az uniós összevetések harmonizált indexe (HICP) eltérő súlyozással készül.

Maginfláció. Az infláció a legingadozóbb tételek nélkül: a KSH mutatójából kimarad többek között a feldolgozatlan élelmiszer, a háztartási energia, az üzemanyag, a szeszes ital, a dohányáru és a hatósági áras szolgáltatások, így jobban látszik az árak alapfolyamata.

Jegybanki alapkamat. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 21. §-a szerint az MNB irányadó kamata. Mértékéről a Monetáris Tanács dönt; a 3. § szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás. Az összefüggést a KSH inflációs adatait és az MNB kamatdöntéseit magyarázó cikkünk bontja ki.

GDP (bruttó hazai termék). Az országban egy időszak alatt megtermelt végső termékek és szolgáltatások értéke. A KSH negyedévente első, majd második becslést közöl, az előző negyedévhez (kiigazítva) és az előző év azonos negyedévéhez mérve; a két szám ellentétes irányú is lehet.

Technikai recesszió. Hüvelykujjszabály: ha a GDP két egymást követő negyedévben is csökken az előzőhöz képest. Nem hivatalos statisztikai meghatározás, és nem feltétlenül jelent mély visszaesést.

Költségvetési hiány és államadósság. A hiány egy év kiadásainak és bevételeinek különbsége, az adósság a felhalmozott állomány. Az Alaptörvény 36. cikke szerint nem fogadható el olyan költségvetés, amelytől az államadósság a GDP felét meghaladná, és amíg meghaladja, a költségvetésnek csökkentenie kell az arányt; kivétel a különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós, jelentős visszaesése. Lásd a hiányt és az adósságot elválasztó háttérmagyarázatunkat.

Túlzottdeficit-eljárás. Az EUMSZ 126. cikke szerinti uniós eljárás azzal a tagállammal szemben, amelynek hiánya vagy adóssága nem felel meg a szerződéshez csatolt jegyzőkönyv referenciaértékeinek. Ezek a hiánynál a GDP 3, az adósságnál a GDP 60 százaléka. Az eljárást a Bizottság jelentése indítja, a túlzott hiány fennállásáról a Tanács dönt.

Hitelminősítés és befektetési kategória. A hitelminősítők betűjelekkel értékelik egy állam adósságának kockázatát. A befektetésre ajánlott kategória alsó foka a Moody’snál Baa3, az S&P-nél és a Fitchnél BBB−; ez alatt spekulatív, köznyelven „bóvli” kategória kezdődik.

EUR/HUF árfolyam. Azt mutatja, hány forint ér egy eurót: ha a szám nő, a forint gyengül. Az MNB a jegybanktörvény 22. §-a szerint hivatalos árfolyamot jegyez és tesz közzé, az árfolyamrendszerről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt.

Világ

Minősített többség. Az EUSZ 16. cikk (4) bekezdése szerint a Tanácsban akkor van meg, ha a tagállamok legalább 55 százaléka, legalább tizenöt tag szavaz mellette, és ezek az Unió népességének legalább 65 százalékát képviselik. Blokkoló kisebbséget legalább négy tagállam alkothat. Az uniós döntéshozatal lépéseit az Európai Unió döntési rendjét bemutató cikkünk veszi sorra.

Egyhangúság. A közös kül- és biztonságpolitikában az EUSZ 31. cikke szerint ez a főszabály, így egyetlen tagállam is megakaszthat egy döntést. A nyilatkozattal tartózkodó tagállam („konstruktív tartózkodás”) nem köteles alkalmazni a döntést, de nem akadályozhatja.

Rendelet és irányelv. Az EUMSZ 288. cikke szerint a rendelet minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó, az irányelv csak a célt köti meg, a megvalósítás formáját az átültető nemzeti jogszabályra bízza.

Trilógus. A Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselőinek informális háromoldalú tárgyalása egy jogszabálytervezetről. A szerződések nem említik, az itt kötött ideiglenes megállapodást a Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia.

7. cikk. Az EUSZ 7. cikk (1) bekezdése szerint a Tanács tagjainak négyötödével, a Parlament egyetértése után megállapíthatja, hogy egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének veszélye. A súlyos és tartós jogsértést az Európai Tanács egyhangúlag állapítja meg, ezután a Tanács minősített többséggel felfüggesztheti a tagállam egyes jogait, a szavazati jogot is; az érintett ország nem szavaz.

Szankciócsomag. Az uniós korlátozó intézkedéseket a Tanács kül- és biztonságpolitikai határozatban, főszabályként egyhangúlag fogadja el. A gazdasági részt (vagyonbefagyasztás, kereskedelmi tilalmak) az EUMSZ 215. cikke alapján külön rendelet hajtja végre, minősített többséggel; a „csomag” e jogi aktusok együttesének sajtóbeli neve.

NATO 4. és 5. cikk. A Washingtoni Szerződés 4. cikke konzultációt ír elő, ha egy szövetséges szerint veszélyben van valamelyik tag biztonsága. Az 5. cikk szerint az egyik tag elleni fegyveres támadás mindegyik elleni támadásnak számít, de minden tag maga dönti el, milyen segítséget nyújt. Az 5. cikket a NATO szerint egyetlen alkalommal hívták fel, a 2001. szeptember 11-i támadások után; a mechanizmust a NATO-t, a BT-t és a szankciókat együtt tárgyaló cikkünk részletezi.

BT-vétó. Az ENSZ Alapokmányának 23. cikke szerint a Biztonsági Tanácsnak tizenöt tagja van, közülük öt állandó. A 27. cikk szerint az eljárási kérdésekhez kilenc igen szavazat kell, minden más döntéshez kilenc igen, és ebben benne kell lennie az állandó tagok egyetértő szavazatának; ezért elég egyetlen állandó tag nemmel szavaznia.

Nagykövet bekérése (bekéretés). A diplomáciai tiltakozás bevett, szerződésben nem szabályozott formája: a külügyminisztérium magához hívja egy ország nagykövetét, és közli kifogásait. Súlyosabb lépés a persona non grata nyilvánítás, amellyel a fogadó állam a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 9. cikke szerint bármikor, indoklás nélkül élhet.

Ratifikáció. Az aláírás után az a lépés, amellyel egy állam elismeri magára nézve kötelezőnek a nemzetközi szerződést. Magyarországon az Alaptörvény 1. cikke szerint a hatáskörébe tartozó szerződéseknél az Országgyűlés ad erre felhatalmazást, a 9. cikk szerint pedig a köztársasági elnök ismeri el a szerződés kötelező hatályát.

Tudomány

Preprint (előközlés). Nyilvánosan feltöltött kézirat, amelyet még nem lektoráltak. A medRxiv orvosi preprintszerver maga figyelmeztet, hogy az ott közzétett kéziratokat a sajtóban nem szabad bizonyított eredményként tálalni. A hasonló csapdákat a tudományos hírek olvasásáról szóló útmutatónk gyűjti össze.

Lektorált folyóirat. A beküldött tanulmányt megjelenés előtt független szakértők bírálják. Ez szűrő, nem garancia: a hibák egy részét kiszűri, a csalást nem mindig.

Randomizált kontrollált vizsgálat. A résztvevőket véletlenszerűen osztják két vagy több csoportba. A sorsolás az ismeretlen zavaró tényezőket is kiegyenlíti, ezért ez mond a legtöbbet az ok-okozatról; a megfigyeléses vizsgálat csak együttjárást mutat.

Metaanalízis. Több, egymástól független vizsgálat eredményének statisztikai összesítése, rendszerint egy szisztematikus áttekintés részeként. Pontosabb becslést adhat, de csak annyira megbízható, amennyire a beválogatott vizsgálatok.

Relatív és abszolút kockázat. Ha egy betegség előfordulása ezer emberből kettőről négyre nő, az relatíve „kétszeres kockázat”, abszolút értékben ezer emberre jutó két további eset. Az ítélethez a kiinduló gyakoriságot is tudni kell.

Statisztikai szignifikancia (p-érték). Azt jelzi, mennyire férnek össze az adatok egy feltételezett statisztikai modellel, jellemzően azzal, hogy nincs hatás. Az Amerikai Statisztikai Társaság 2016-os állásfoglalása szerint a p-érték nem annak a valószínűsége, hogy a hipotézis igaz, és nem méri a hatás nagyságát vagy fontosságát.

Ensemble előrejelzés. Ugyanazt az időjárási modellt sokszor lefuttatják, kissé eltérő kiinduló állapotból. Az európai középtávú előrejelző központ (ECMWF) együttese egy kontroll- és ötven módosított futásból áll; minél jobban szétszóródnak a futások, annál bizonytalanabb az előrejelzés.

HungaroMet figyelmeztetési szintek. A HungaroMet veszélyjelző rendszere három szintet ismer: sárga, narancs és piros; ahol nem várható a kritériumoknak megfelelő jelenség, a térkép zöld. A figyelmeztető előrejelzés egész napra szól, a riasztás általában fél–három órával a jelenség előtt jön. Széllökésnél például a sárga 70, a narancs 90, a piros 110 km/h feletti lökést jelez. A többi kritériumot a sárga, narancs és piros fokozatot elmagyarázó cikkünk sorolja fel.

Hőségriasztás. Nem azonos a HungaroMet „magas középhőmérséklet” figyelmeztetésével (ennek három szintje 25, 27 és 29 °C feletti napi középhőmérsékletnél jár). A hőségriasztást a HungaroMet előrejelzései alapján az országos tisztifőorvos adja ki. Az első fokozat egy napig legalább 25 °C-os napi középhőmérséklet, a második legalább három egymást követő ilyen nap, a harmadik legalább három egymást követő nap legalább 27 °C-kal.