Hogyan lesz a törvényjavaslatból törvény? Benyújtás, bizottságok, zárószavazás és köztársasági elnöki aláírás

A hírekben egy törvény útjából többnyire két pillanat látszik: amikor valaki benyújtja a javaslatot, és amikor az Országgyűlés megszavazza. A kettő között és a szavazás után viszont sok szabályhoz kötött lépés következik. Mindegyiknek megvan a maga határideje, a saját szereplője, és ha nem sikerül, a maga visszaútja. A keretet Magyarország Alaptörvénye adja, a részleteket az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat, röviden a Házszabály (HHSZ) rögzíti. Az alábbi leírás a két jogforrás 2026-ban hatályos szövegén alapul.

Négyféle benyújtó, de nem egyforma út

Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése szerint törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet. Ez a sorrend nem csak felsorolás: ha az általános vita megkezdéséig ugyanabban a tárgyban több javaslat is érkezik, a HHSZ 33. §-a szerint a listán előrébb álló benyújtó javaslatát kell előbb tárgyalni, azonos rangú benyújtóknál pedig a korábbit.

A javaslatnak címet, szöveget és indokolást kell tartalmaznia (HHSZ 31. §). Az elnöki, kormányzati és bizottsági javaslat a benyújtással automatikusan a parlament tárgysorozatára kerül. A képviselői javaslatnak előbb egy akadályt kell vennie: a házelnök által kijelölt állandó bizottságnak kell támogatnia a tárgysorozatba vételt, amiről harminc napon belül dönt. Elutasítás esetén a képviselő frakciójának vezetője nyolc napon belül kérheti, hogy a Törvényalkotási Bizottság döntsön az ügyben (HHSZ 58. §).

Általános vita: elvekről, nem vesszőkről

A benyújtás és annak az ülésnek a napirendje között, amelyen az általános vita kezdődik, legalább öt napnak kell eltelnie. A vita a benyújtást követő hatodik nap leteltével kezdődhet meg legkorábban (HHSZ 34. §). Ilyenkor arról folyik a szó, kell-e egyáltalán a szabályozás, és milyen elvekre épül.

Közben a házelnök kijelöl egy állandó bizottságot a részletes vitára. Más bizottságok is jelezhetik, hogy a javaslat bizonyos részeit meg akarják tárgyalni. A képviselők módosító javaslatai is ekkor érkeznek: a határidő annak az ülésnek a napirendje elfogadását követő harmadik munkanap 16 óra, amelyen az általános vita lezárása szerepel (HHSZ 41. §). Az előterjesztő a saját javaslatát főszabályként nem módosíthatja (HHSZ 40. §). Módosító javaslattal nem lehet olyan törvényhez nyúlni, amelyet a javaslat nem érint, kivéve, ha ez nyilvánvalóan szükséges (HHSZ 42. §).

Bizottsági munka két szinten

A részletesvita-szakasz az általános vita lezárását követő héten kezdődik. A kijelölt bizottság ekkor azt is vizsgálja, hogy a javaslat megfelel-e az Alaptörvénynek, beleillik-e a jogrendszerbe, és összhangban van-e a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségekkel (HHSZ 44. §). A bizottság állást foglal a módosító javaslatokról, és saját módosításait egyetlen indítványba foglalja.

Ezután jön a Törvényalkotási Bizottság. Ez a testület a szakbizottságok módosításait értékeli, a támogatottakból és a saját javaslataiból összeállítja az összegző módosító javaslatot. Ha a szöveg nem felel meg a 44. §-ban felsorolt követelményeknek, a szükséges javításokat is ebbe kell foglalnia (HHSZ 46. §). Ebből készül az egységes javaslat, vagyis a törvényjavaslat és a módosítások összefésült szövege. A plenáris ülésen ezt vitatják meg, és az összegző módosító javaslatról főszabályként egyetlen szavazással döntenek. A frakcióvezetők és az előterjesztő legfeljebb három kérést nyújthatnak be: egy pont külön szavazását vagy egy kimaradt módosító javaslat fenntartását kérhetik (HHSZ 47–48. §).

Zárószavazás és a többségek számtana

A folyamat a zárószavazással ér véget (HHSZ 50. §). Az előterjesztő vagy a Kormány egyszer kérheti a zárószavazás elhalasztását, ha még javítani akar a szövegen (HHSZ 51. §). Hogy hány igen kell, az a törvény tárgyától függ. A határozatképességhez az Alaptörvény 5. cikk (5) bekezdése szerint a képviselők több mint felének jelen kell lennie.

Döntés	Szükséges többség	Forrás
Egyszerű törvény	a jelen lévő képviselők több mint fele	Alaptörvény 5. cikk (6)
Sarkalatos törvény	a jelen lévő képviselők kétharmada	Alaptörvény T) cikk (4)
Alaptörvény-módosítás	az összes képviselő kétharmada	Alaptörvény S) cikk (2)

A különbség a viszonyítási alapban van. Egy kitalált példával: ha a 199 fős Országgyűlésből 150-en ülnek a teremben, egy sarkalatos rendelkezéshez 100 igen elég, hiszen ennyi 150 kétharmada. Az Alaptörvény módosításához viszont a jelenléttől függetlenül legalább 133 igen kell, mert ez a 199 kétharmada felfelé kerekítve. Sarkalatos törvény például a választási törvény is.

Ha egy javaslatban egyszerű és minősített többséget igénylő részek keverednek, a zárószavazást két részletben tartják, és a minősített többséget igénylő részről szavaznak előbb. Ha ez a rész elbukik, vele együtt kimarad a szövegből az a rendelkezés is, amely sarkalatosnak minősítette (HHSZ 50. § (3)).

Öt nap a házelnöknél, öt nap a köztársasági elnöknél

Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. Ő is öt napon belül aláírja, és elrendeli a kihirdetését (Alaptörvény 6. cikk (3)). Ebben a szakaszban két ellenőrzési lehetőség van.

Alkotmányossági vétó. Ha a köztársasági elnök szerint a törvény vagy annak egy része ellentétes az Alaptörvénnyel, megküldi az Alkotmánybíróságnak (6. cikk (4)). Ez az előzetes normakontroll: az Alaptörvény 24. cikk (2) a) pontja szerint a testület az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényeket vizsgálja. Az Alkotmánybíróság soron kívül, legfeljebb harminc nap alatt dönt. Ha alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés újratárgyalja a törvényt (6. cikk (6)), a javítást a Törvényalkotási Bizottság terjeszti elő (HHSZ 79. §). Ha nem állapít meg ilyet, az elnök haladéktalanul aláír (6. cikk (7)). Az újratárgyalt törvény ismét megküldhető, ekkor tíz nap a határidő (6. cikk (8)).

Az Országgyűlés maga is kérheti az előzetes vizsgálatot. Ezt a zárószavazás előtt az előterjesztő, a Kormány vagy a házelnök indítványozhatja, a parlament pedig a zárószavazás után dönt róla (6. cikk (2)), legkésőbb öt napon belül (HHSZ 76. §).

Politikai vétó. Ha az elnök nem lát alkotmányossági problémát, de nem ért egyet a törvénnyel, észrevételeivel egyszer visszaküldheti megfontolásra (6. cikk (5)). Az Országgyűlésnek hatvan napon belül napirendre kell vennie, az ülésszakok közötti időt nem számítva. Módosítót ilyenkor csak a Törvényalkotási Bizottság nyújthat be, és az is csak a kifogásolt vagy azokkal összefüggő részekre vonatkozhat (HHSZ 78. §). Az újra elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálata csak szűk körben kérhető: a módosított részekre, vagy arra hivatkozva, hogy sérültek az eljárási követelmények (6. cikk (9)).

Az Alaptörvény módosításánál szűkebb a mozgástér. A köztársasági elnök a kézhezvételtől számított öt napon belül köteles aláírni. Csak azt kérheti az Alkotmánybíróságtól, hogy vizsgálja meg, betartották-e az elfogadás eljárási szabályait (S) cikk (3)). Tartalmi vizsgálatra a 24. cikk (5) bekezdése szerint ilyenkor nincs mód.

Kihirdetés: a Magyar Közlöny a célvonal

Általánosan kötelező szabályt csak a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg (Alaptörvény T) cikk (1)). A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 25. §-a szerint ez a Magyar Közlöny, amely elektronikusan jelenik meg, és ennek szövege hiteles. A törvénynek meg kell jelölnie, mikor lép hatályba. Ez főszabályként a kihirdetés utáni valamelyik nap, kivételesen maga a kihirdetés napja is lehet, ilyenkor órára pontosan (Jat. 7. §). A hatálybalépést úgy kell megválasztani, hogy maradjon idő felkészülni az alkalmazására (Jat. 2. § (3)).

Gyorsítósávok és korlátaik

A rendes menet hetekig tart, ezért a Házszabály rövidebb utakat is ismer.

• Sürgős tárgyalás (HHSZ 60. §). Az előterjesztő kérheti. Képviselői javaslatnál ehhez legalább huszonöt képviselő aláírása kell, elrendeléséhez a jelen lévők kétharmada. Az általános vita a benyújtást követő két nap elteltével már megkezdődhet, a módosítók határideje rövidülhet. Az elrendelés és a zárószavazás között azonban legalább hat napnak el kell telnie.
• Kivételes eljárás (HHSZ 61–64. §). Képviselői kezdeményezéshez a képviselők egyötödének aláírása kell, elrendeléséhez az összes képviselő több mint felének szavazata. A módosítókra legalább három óra jut, a részletes vitát a Törvényalkotási Bizottság végzi, az összevont vita pedig már a következő ülésnapon lehet. Nem alkalmazható az Alaptörvény módosítására, sarkalatos rendelkezésekre, az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést tartalmazó törvényre, a házszabályokra, a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló törvényre, valamint a költségvetés olyan módosítására, amely megváltoztatja a bevételi vagy kiadási főösszeget, illetve növeli a hiányt.
• Eltérés a Házszabálytól (HHSZ 65. §). A Házbizottság javaslatára, a jelen lévők négyötödével dönthetnek így, az Alaptörvény módosításánál azonban nem.

A két gyorsítósáv használatát a HHSZ félévenkénti darabszámhoz köti, és ezen a számon 2026-ban változtattak. A 2026. január 31-i állapot szerint sürgős tárgyalást félévente legfeljebb hat, kivételes eljárást legfeljebb négy alkalommal lehetett elrendelni. A 2026. június 23-án elfogadott és még aznap kihirdetett 35/2026. (VI. 23.) OGY határozat a közzétételt követő naptól tizenötre, illetve tízre emelte ezt a számot. Ugyanez a határozat úgy rendelkezik, hogy 2027. január 1-jétől ismét hat és négy alkalom lesz a felső határ.

A parlamenti irományok, így a törvényjavaslatok és a hozzájuk tartozó bizottsági jelentések, nyilvánosan elérhetők a parlament.hu oldalon. Az itt használt szakkifejezések egy részét a hírszótár is röviden magyarázza.