Egyéni körzet, lista, töredékszavazat: így működik a magyar országgyűlési választási rendszer
Hogyan lesz a szavazatokból 199 parlamenti mandátum? Egyéni körzetek, országos lista, töredékszavazat, győzteskompenzáció, nemzetiségi listák és külföldi szavazás.
A magyar országgyűlési választás három dolgon múlik: két szavazaton, egyetlen fordulón és egy számításon, amelyben a vesztes jelöltekre adott szavazatok jó része sem vész el. Aki ezt a hármat érti, az a választási éjszaka mandátumbecsléseit is követni tudja. Az alábbi leírás az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényen (Vjt.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényen (Ve.) alapul. A választási törvény sarkalatos, módosításához tehát a jelen lévő képviselők kétharmada kell (Vjt. 25. §).
199 hely, két csatornán
Az Országgyűlésnek 199 tagja van. Közülük 106-ot egyéni választókerületben, 93-at országos listáról választanak (Vjt. 3. §). Minden egyéni választókerület egy képviselőt küld a parlamentbe.
A választás egyfordulós (Vjt. 11. §). Az egyéni körzetben az a jelölt nyer, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta (Vjt. 13. §). Nem kell abszolút többség, és második forduló sincs, a relatív többség is elég. Ha az első helyen holtverseny alakul ki, időközi választást kell tartani (Vjt. 19. §).
Indulni kétféleképpen lehet. Egyéni jelöltnek legalább ötszáz választópolgár ajánlása kell (Vjt. 6. §). Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább tizennégy megyében és a fővárosban, összesen legalább hetvenegy egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Két vagy több párt közös jelöltekre építve közös listát is indíthat (Vjt. 8. §).
Ki mire szavaz?
A szavazatok száma attól függ, hol lakik a választópolgár, és milyen névjegyzékben szerepel (Vjt. 12. §):
- akinek magyarországi lakóhelye van, egy egyéni jelöltre és egy pártlistára szavaz;
- aki nemzetiségi választópolgárként szerepel a névjegyzékben, egy egyéni jelöltre és a nemzetisége listájára szavaz, ilyen lista hiányában pedig egy pártlistára;
- akinek nincs magyarországi lakóhelye, egyetlen szavazatot ad le, egy pártlistára.
Küszöbök: ki juthat egyáltalán listás helyhez?
A listás mandátumokhoz be kell jutni. Önálló pártlista akkor szerezhet mandátumot, ha megkapja a pártlistákra és nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább 5 százalékát. Két párt közös listájánál a küszöb 10, kettőnél több párt közös listájánál 15 százalék (Vjt. 14. §). A küszöböt a listás szavazatokból számolják. A töredékszavazatok csak ezután, a bejutott listáknál adódnak hozzá.
Töredékszavazat és győzteskompenzáció
A rendszer vegyes: az egyéni körzetek eredménye beleszól a listás elosztásba. A Vjt. 15. §-a szerint töredékszavazat:
- minden szavazat, amelyet a vesztes jelöltekre adtak;
- a győztes szavazataiból az a rész, amely megmarad, ha levonjuk belőle a második helyezett szavazatainak eggyel növelt számát.
Ez utóbbi a győzteskompenzáció. A győztes pártja azokat a szavazatokat kapja meg a listáján, amelyekre a körzet megnyeréséhez már nem volt szükség. A töredékszavazatok a párt önálló jelöltjeitől az önálló listához, a közös jelöltektől a közös listához kerülnek (Vjt. 15. § (3)–(4)).
Egy kitalált körzet, kizárólag a számítás bemutatására:
| Jelölt | Szavazat | Töredékszavazat |
|---|---|---|
| „A” párt jelöltje (győztes) | 21 000 | 21 000 − (16 500 + 1) = 4 499 |
| „B” párt jelöltje | 16 500 | 16 500 |
| „C” párt jelöltje | 6 000 | 6 000 |
| „D” párt jelöltje | 1 500 | 1 500 |
Ebben a körzetben összesen 28 499 töredékszavazat keletkezik. Mindegyik a jelölt pártjának országos listájához adódik, de csak akkor, ha a lista átlépte a küszöböt. Ha holtverseny miatt nincs győztes, a körzetben leadott összes szavazat töredékszavazatnak számít (Vjt. 15. § (2)).
Hogyan osztják ki a 93 listás helyet?
A Vjt. 16. §-a lépésenként írja le a folyamatot. Minden bejutott pártlista listás szavazataihoz hozzáadják a párt töredékszavazatait. Ezeket a pártlistás összegeket a nemzetiségi listák szavazataival együtt összesítik, így adódik az összes országos listás szavazat. Ebből számolják ki a nemzetiségi kedvezményes kvótát, és kiosztják a kedvezményes mandátumokat.
A megmaradt helyeket egy táblázat segítségével osztják el, ez a d’Hondt-módszer egyik változata. Minden lista oszlopának tetején a lista szavazatszáma áll, alatta ennek fele, harmada, negyede és így tovább. A táblázat legnagyobb száma egy mandátumot ér annak a listának, amelyikhez tartozik. Utána jön a következő legnagyobb szám, és így tovább, amíg el nem fogy az összes hely. A listák a mandátumokat a jelöltek sorrendjében töltik be, a körzetben már megválasztott jelöltet pedig törlik a listáról (Vjt. 17. §).
Nemzetiségi listák és a kedvezményes mandátum
Nemzetiségi listát országos nemzetiségi önkormányzat állíthat. Ehhez a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként szereplők legalább egy százalékának ajánlása kell, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás. A listán legalább három jelöltnek kell szerepelnie, közös nemzetiségi listát pedig nem lehet állítani (Vjt. 9. §).
Az ilyen listának nem az 5 százalékos küszöböt kell elérnie, hanem a kedvezményes kvótát. Ezt úgy kapják, hogy az összes országos listás szavazatot elosztják kilencvenhárommal, majd az eredményt néggyel, és a hányados egész részét veszik (Vjt. 16. § d)). Egy illusztratív számmal: 5 600 000 országos listás szavazatnál ez 15 053 szavazat lenne. Az a nemzetiségi lista, amely eléri a kvótát, egy kedvezményes mandátumot kap, és ennyivel kevesebb listás hely marad a többieknek. Az a nemzetiség, amelyik listát állított, de mandátumot nem szerzett, nemzetiségi szószólót küld az Országgyűlésbe, mégpedig a lista első helyén álló jelöltet (Vjt. 18. §).
Szavazás külföldről: két külön út
Külföldről kétféleképpen lehet szavazni, és hogy kinek melyik jár, a lakóhelytől függ.
Levélszavazás azoknak jár, akiknek nincs magyarországi lakcímük. A Nemzeti Választási Iroda azt veszi fel a levélben szavazók névjegyzékébe, aki legkésőbb a szavazást megelőző huszonötödik napon benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben (Ve. 266. §). A szavazatot tartalmazó borítékot postán kell elküldeni úgy, hogy a szavazás napján 19 óráig megérkezzen a Nemzeti Választási Irodába. A meghatározott időszakokban bármelyik külképviseleten vagy bármelyik egyéni választókerületi választási irodában le is lehet adni (Ve. 279. §). Ezek a választók csak pártlistára szavaznak.
Külképviseleti szavazás azoknak jár, akiknek van magyarországi lakóhelyük, de a választás napján külföldön tartózkodnak. Nekik legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napig kell kérniük a felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe (Ve. 259. §). A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között szavazhatnak. Az amerikai kontinensen ez egy nappal korábban történik, és ilyen szavazás csak ott lehet, ahol a fogadó állam nem ellenzi (Ve. 269. §). Ők ugyanúgy két szavazatot adnak le, mint otthon.
A választási eljárás határidőiről és nyomtatványairól a Nemzeti Választási Iroda honlapja ad tájékoztatást.
A körzethatárok és a 2024-es átrajzolás
A 106 egyéni körzet nem lépheti át a megyehatárokat és a főváros határát, összefüggő területnek kell lennie, és a választásra jogosultak száma megközelítően azonos kell legyen bennük. Az országos átlagtól 15 százaléknál nagyobb eltérés csak meghatározott okokból megengedett. Ha az eltérés 20 százalék fölé nő, az Országgyűlés köteles módosítani a beosztást. Az általános választást megelőző év első napjától a választás napjáig azonban már nem lehet hozzányúlni (Vjt. 4. §).
A legutóbbi érdemi átrajzolást az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXIX. törvény hozta. Az Országgyűlés 2024. december 17-én fogadta el, a kihirdetés napja 2024. december 20. volt. A budapesti egyéni körzetek száma 18-ról 16-ra csökkent, a Pest megyeieké 12-ről 14-re nőtt, így az országos összeg maradt 106. Új határokat kapott Fejér és Csongrád-Csanád megye beosztása is. A benyújtott törvényjavaslat indokolása szerint több választókerületben 20 százaléknál nagyobb volt az eltérés az országos átlagtól, köztük hét Pest megyei körzetben. Mivel a választás előtti évben a beosztás már nem változhat, ez a módosítás határozta meg a 2026-os általános választás körzeteit.
Hogy mindez mennyire arányos eredményt ad, arról rendszeresen vita folyik. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR) 2018-as választásmegfigyelő zárójelentése például a körzetek közötti létszámkülönbségekkel és a külföldön szavazók kétféle eljárásával is foglalkozott. A mandátumszámítás szabályai azonban a fentiek szerint, a törvény szövegéből követhetők. A hírekben felbukkanó választási szakkifejezések egy részét a hírszótár magyarázza.