Ifj. Lomnici Zoltán
2023. szeptember 22. péntek. 12:19
Lengyelország bejelentette: nem szállít több fegyvert Ukrajnának (ez összefüggésben állhat azzal, hogy Kijev az utóbbi napokban élesen támadta az ukrán gabonaimportot megtagadó Lengyelországot). A fegyverszállítások leállításáról szóló lengyel bejelentés nem vonatkozik az Ukrajnának szánt, más országokból érkezett hadfelszerelésekre.
A folyamatot az Európai Bizottság (EB) „fűtötte be” azzal, hogy úgy döntött: engedélyezi az ukrán gabona értékesítését az egész blokkban, ezzel megszüntetve a gabonaimportra vonatkozó, szeptember 15-én lejáró korlátozásokat, amelyek az öt érintett kelet-közép-európai ország érdekét és gazdasági biztonságát szolgálták. A tömegesen beáramló olcsó ukrán gabona ugyanis tönkreteheti a közép-európai gabonapiacot: súlyos értékesítési zavarokat okoz, kiszorítva a regionális terményeket a belföldi és egyes exportpiacokról, lenyomva az árakat.
Az EB döntésére válaszul Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nemzeti hatáskörben úgy döntöttek, fenntartják az ukrán gabonaexport blokádját, mire Ukrajna hétfőn panasszal élt a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az érintett országokkal szemben. A szlovák agrártárca közlése szerint Mikola Szolszkij ukrán agrárminiszter a szlovák hivatali partnerével, Jozef Bíressel szerdán folytatott egyeztetés során megígérte, hogy Ukrajna leállítja a gabonakivitele korlátozása miatt Szlovákiával szemben tett lépéseket. Szolszkij megállapodott szlovák kollégájával egy olyan minősítőrendszer bevezetéséről, amely lehetővé teszi a két ország közötti gabonakereskedelmet, amint bevezetik. Ukrajna ennek megfelelően leállította a Kereskedelmi Világszervezetnél indított eljárást Szlovákiával szemben.
Az EB szeptember 17-én, vasárnap konstruktív magatartásra szólította fel Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát: „Most az a fontos, hogy minden ország a kompromisszum szellemében dolgozzon, és konstruktívan működjön közre.” Kérdés, hogy mennyire maradhatnak működőképesek gazdaságilag az alternatív szárazföldi útvonalak, az úgynevezett „szolidaritási sávok” – ami most Ukrajna segítését szolgálja (és ami jórészt igazságtalannak mutatja Ukrajna hozzáállását a gabonaügyhöz).
A háború okozta fennakadások eleve problémákat okoznak a gabonapiacon, ami feszült hátteret ad a génszerkesztéssel készülő növények, termékek (az úgynevezett génmanipulált élelmiszerek) újragondolni szándékozott uniós szabályozása tekintetében.
Fontos, hogy Lengyelországban hatalmas téttel bíró kampány zajlik az október 15-i parlamenti választások előtt, amelyen a nemzeti-konzervatív, patrióta irányultságú Jog és Igazságosság mint kormányzati erő az újraválasztásáért küzd majd (a 460 tagú Szejm képviselőit és a száztagú Szenátus tagjait választják meg).
Gazdasági racionalitás: az Európai Uniónak ma nagyobb szüksége van Közép-Európára, mint fordítva: a frissítő energiák, a gazdasági dinamizmus és további potenciál ebből a régióból érkezhet az EU számára – a térség gazdaságának gyengítése magát az EU-t is visszavetheti. A gazdaság jó irányba viszont igazán akkor indulhat el, ha véget ér a háború, és a keleti kapcsolatok (Oroszország mellett Kína) tekintetében stabilan megerősödik az európai viszonyrendszer (a gabonavita inkább arról szól, hogy ne romoljon tovább a helyzet).
Egyes becslések szerint, ha egyetlen országnak számítanánk, akkor például a visegrádi négyek GDP-je az EU-ban a 4., Európában az 5., a világon pedig a 15. legnagyobb lenne. Az uniós belső piac következetes védelme ma több szempontból is nagyon fontos, és a határozott kiállás további országoknak is bátorítást adhat, ami még tovább emeli a jövő júniusi EP-választások tétjét.
Szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy számos európai ország baloldali kormánya következetesen az amerikai demokraták álláspontját képviseli, így ha a tengerentúlon Ukrajna támogatására szólítják fel őket, vélelmezhetően ennek megfelelően is fognak eljárni, függetlenül a saját, világos gazdasági érdekeiktől, mellőzve a pragmatizmus szikráját is.
Írta a Magyar Hírlap
