A „wunderwaffe” látszata nélkül is elismerte, hogy Moszkva jobb helyzetben van, tekintettel nagyobb népességére és nagyobb erőforrásaira.
„Akárcsak az első világháborúban, most is elértük azt a technológiai szintet, amely patthelyzetbe hoz minket” – mondta a folyamatban lévő konfliktusról a brit magazinnak.
A kijevi támogatók és ukrán tisztviselők reményei ellenére „valószínűleg nem lesz mély és szép áttörés” – jósolta. A konfliktus “évekig elhúzódhat” és “megviselheti” az országot.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön nem értett egyet Zaluzsnyijjal, kijelentve, hogy Oroszország nincs patthelyzetben, és folytatja az Ukrajna elleni „különleges hadműveletet”. Kijevnek már rég be kellett volna látnia, hogy abszurd az orosz vereségre számítania – tette hozzá.
A helyzetfelismerés, amellyel mindkét fél rendelkezik a drónok használatának köszönhetően, lehetetlenné teszi az erők meglepetésszerű összpontosítását – véli Zaluzsnij. A NATO tankönyvek és előrejelző modellek, amelyek alapján a nyári ellentámadást tervezték, tévesnek bizonyultak – állította a tábornok.
„Négy hónapnak elegendőnek kellett volna lennie ahhoz, hogy elérjük a Krímet, hogy harcoljunk a Krímben, hogy visszatérjünk a Krímből, és hogy újra ki-be járjunk” – mondta a kezdeti optimista előrejelzésekre utalva.
A parancsnok úgy találta, hogy egy régi szovjet katonai tankönyv, amely arról szól, hogyan kell bánni a beékelődött ellenséges erőkkel, jobb magyarázatot adott volna arra, hogy miért van most mindkét fél “bódulatban” – mondta.
Zaluzsnyij hivatala megosztott a The Economisttal egy kilencoldalas esszét, amelyben javaslatokat tesz arra, hogyan kerülhetne Ukrajna jobb pozícióba Oroszországgal szemben, és hogyan kerülhetné el esetleg a kimerítő háborút.
Az általa javasolt technológiai megoldások között szerepel a csapdahálóval ellátott drónok használata az orosz UAV-k elfogására, földi GPS-jelzőállomások az orosz jelzavarás ellen, valamint plazmafáklyákkal felfegyverzett robotjárművek az aknamentesítéshez.
Ezen a héten a Time leleplezte a Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a harcok folytatására irányuló törekvése és a terepen uralkodó valóság közötti szakadékot. Egyes frontparancsnokok szembeszegülnek az előrenyomulásra vonatkozó parancsokkal, és “csak a lövészárkokban akarnak ülni és tartani a vonalat” – mondta a magazinnak egy elnöki tanácsadó.
A The Times múlt vasárnapi beszámolója szerint Zaluzsnyij egyetért ezzel. Egy ukrán biztonsági források között keringő pletyka szerint a tábornok az ellentámadás leállítására szólított fel, de Zelenszkij ezt elutasította.
„Zelenszkij tudja, hogy a nyugati türelem korlátozott az ő maximalista követeléseihez, miszerint Ukrajnának vissza kell szereznie minden területet, amelyet 2014 óta elvesztett” – állította a brit lap.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint a kijevi csapatok több mint 90 ezer fős veszteséget szenvedtek június 4-e, az ellentámadás kezdete óta. Az ukrán hadsereg ugyanebben az időszakban mintegy 600 harckocsit és közel 1900 páncélozott járművet is elvesztett – mondta egy hétfői kínai biztonsági konferencián.
Moszkva az ellenségeskedéseket az Oroszország elleni amerikai proxy-háború részének tekinti, amelyben az ukrán csapatokat ágyútölteléknek használják. A Nyugatot hibáztatja, amiért a konfliktus első hónapjaiban kisiklatta a tárgyalásos megoldást, és ehelyett azt választotta, hogy Kijevet arra kényszeríti, hogy “az utolsó ukránig” harcoljon.
Írta a Magyar Hírlap
