A tagállami hatáskörök csorbításával erősítené az EU szerepét az Európai Parlament

A tagállami hatáskörök csorbításával erősítené az EU szerepét az Európai Parlament

MH/MTI
2023. november 22. szerda. 21:21

Az uniós parlament tájékoztatása szerint az EP-képviselők többsége szerint az uniós szerződések módosítására az Európai Unió előtt álló kihívások és a sorozatos válságok miatt lenne szükség.

A jelentést támogató európai parlamenti képviselők azt szeretnék, ha a kívánt reformokkal nőne az Európai Unió cselekvőképessége, az uniós polgárok szavának pedig nagyobb súlya lenne a döntéshozatalban.

A javaslatok között kétkamarás rendszer létrehozása szerepel és új szavazási szabályok bevezetése az Európai Unió Tanácsában a patthelyzetek elkerülésére minősített többségi döntéshozatal bevezetése által. Jogalkotási kezdeményezés jogával ruháznák fel az Európai Parlamentet, valamint társjogalkotói jogkört biztosítanának a testületnek a hosszú távú költségvetés kialakításában. Az Európai Bizottságot átneveznék Európai Végrehajtó Testületnek, és felülvizsgálnák a tagságára vonatkozó szabályokat, ideértve az uniós bizottság elnökének megválasztását. Az uniós bizottság elnöki posztjára való jelölés joga az EP-t, a jóváhagyásé pedig az Európai Tanácsot illetné meg. Éppen fordítva, mint a jelenleg érvényes szabály szerint.

Az EP nagyobb átláthatóságot szeretne az uniós tanácsban azáltal, hogy a jogalkotási kérdések esetében közzétenné az egyes tagállamok álláspontját. Emellett a jelenleginél jobban érvényre juttatnák az állampolgárok akaratát új mechanizmusok létrehozásával és az európai politikai pártok szerepének fokozásával.

Az EP-képviselők javaslata szerint – a tagállami hatáskörök csorbításával – több uniós hatáskört biztosítanának a környezetvédelmet érintő kérdésekben. Az EU hatáskörébe utalnák továbbá más olyan, jelenleg kizárólag tagállami szinten kezelt területeket is, mint a népegészségügy, a polgári védelem, az iparpolitika és az oktatás. A már most is megosztott uniós hatáskörök kiterjesztését javasolják továbbá az energiaügy, a külügyek, a külső biztonság és védelem, az EU külső határaira irányuló politika, valamint a határokon átnyúló infrastruktúra területén is.

A jelentést az EP-képviselők 305 igen szavazattal, 276 ellenében és 29 tartózkodás mellett hagyták jóvá, a jelentésről kialakított állásfoglalást pedig 291 igen szavazattal, 274 ellenszavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.

Az EP-képviselők egyúttal felszólították az Európai Unió Tanácsát, hogy „haladéktalanul és vita nélkül” terjessze a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elé a javaslatokat. Ezt követően azt szeretnék, hogy az EU állam-, illetve kormányfői egyszerű többséggel konventet hívjanak össze az uniós szerződések felülvizsgálatára. A tanács soros spanyol elnöksége leghamarabb a decemberi EU-csúcson terjesztheti az Európai Tanács elé a javaslatokat.

Írta a Magyar Hírlap