Ez utóbbi ugyanis egy friss, a Science of the Total Environment folyóiratban publikált tanulmány szerint segíthet abban, hogy fiatalabbak maradjunk. Természetesen nem a születésnapi tortánkon kell kevesebb gyertyát elfújnunk, ha egy erdő mellett lakunk: a megállapítások a biológiai életkorra vonatkoznak.
Mint Aaron Hipp, az Észak-Karolina Állami Egyetem szociálökológiai szakembere elmondja, vizsgálódásuk arra kereste a választ, hogy meghatározza, milyen – sejtszintű – jótékony hatásokkal bír az, ha az ember zöld környezetben él.
A tanulmányban összesen 7827 személyt, valamint azok otthoni környezetét vizsgálták. Az eredmények pedig azt mutatják, hogy azok esetében, akik parkok, kertek, fák vagy egyéb, növényben gazdag környezet közelében élnek, azoknál hosszabbak az úgynevezett telomerek.
Ezek a telomerek a DNS-szekvenciák élettartammal összefüggő részei. Mind a 46 emberi kromoszóma végein megtalálhatók, és megakadályozzák, hogy a genetikai molekulák kibontódjanak – olyasmik, mint a műanyag a cipőfűzők végén.
Mint a Science Alert magyarázza, valahányszor egy sejt osztódik, rövidülnek a telomerek a két végén, egészen addig, míg már a sejt nem tudja tovább osztani a genetikai állományát. Ezen a ponton ez a sejtvonal kihal. Ezáltal pedig fontos jelzője lehet a biológiai életkornak.
A telomerek „elhasználódására” a stressz is hatással lehet, és mivel a zöld környezetről közismert, hogy csökkenti a stresszt, már sejthető, hogy miért lehet jó hatással a növényekben gazdag környezet a biológiai életkorra.
A kutatók számításai szerint a biológiai életkor 2,2–2,6 évvel növelhető a zöld környezet által. Azt azonban fontos megjegyezni még, hogy zöld környezet ide, zöld környezet oda, például a légszennyezettség lenullázta a jótékony hatást.
Ettől függetlenül, az eredmények ismeretében mindenképp hasznos lehet kicsit visszatalálni a természethez – a biológiai óránkra ugyanis igencsak jó hatással lehet.
Írta a Magyar Hírlap
