Hagyományőrző reneszánsz szilveszteri mulatság Visegrádon

Hagyományőrző reneszánsz szilveszteri mulatság Visegrádon

A Szent György Lovagrendet még Károly Róbert alapította Visegrádon 1326-ban. Régészeti és történelmi kutatások után 1991-ben visegrádiak alapították meg újra. Több tagozata van, ezek közül egyik a bajvívó tagozat, amelyhez apródképzés is kapcsolódik. A Visegrádi Palotajátékokon és más alkalmakkor, mint például idén szilveszterkor is a bajvívók mutatják be, hogy a régi lovagi tornákon hogyan küzdöttek elődeik a király és a királyné kegyeiért.

Visegrádon egyáltalán nem ritka, hogy egy autóból lovagi jelmezbe öltözött férfi száll ki, vagy reneszánsz ruhás hölgy sétál a királyi palota környékén, ahol például a királyi palotában Koháry Gabriella régész vezetésével 2013-ban 12 fogásos király lakomát készítettek régészek és múzeológusok a királyi konyhában Beatrix királyné napján.

Pékdudás Zsuzsi kecskedudás és Dudás Csanád színész

Pékdudás Zsuzsi kecskedudás és Dudás Csanád színész

Fotó: Pékdudás Zsuzsi

Tudnivaló az is, hogy a visegrádi királyok korában a várnép, vagyis a várban és a palotában szolgálatot teljesítő katonák családjai, valamint a szakácsok, étekfogók, halászok, vadászok, kertészek mind a Duna túlpartján, Nagymaroson éltek. Itt él Pékdudás Zsuzsi és Dudás Csanád is. Pékdudás Zsuzsi a középkori zenei fesztiválok rendszeres vendége, Csehországban, Németországban, Szlovákiában is dudált már. A duó gyakran adja elő a Mátyás király bölcsességét dicsérő Az aranyszőrű bárány, illetve A Mátyás király juhásza című meséket, zenével, dalokkal, tréfákkal, interaktív mókázással fűszerezve. Többször fellépett mindkét formáció a visegrádi palotajátékokon is.

Az Aranyalma páros két tagjából az egyik a dzsessz zenészként és a Vágtázó Halottkémek tagjaként is ismert Vaskó Zsolt, és a másik tag Gebri Bernadett két faluval odébb, Verőcén lakik. Mindkét duó zenés-mesés programokkal járja az országot-világot. Az Aranyalma páros nemrég tért haza a Csallóközből, ahol óvodákban és iskolákban adventi meséket és dalokat adtak elő, de Írországban és Angliában is zenéltek már. A páros tavaly A talányfejtő lány címmel CD-t és mesekönyvet adott ki,melyekben Galeotto Marzio krónikáját, egy széphistóriát és a közismert népmesét gyúrták egyetlen történetté, s köré énekelték az odaillő népdalokat.

Szilveszter este az Aranyalma páros reneszánsz és középkori dalokat, illetve népdalokat és bordalokat énekel. A népdalok között lesz lánykérő dal, a kánai menyegzőt megörökítő, a Felvidéken, illetve Szeged mellett gyűjtött népdal.Hangszeres zenével is készülnek, a koboz, a furulya fogja megadni a régizene hangulatát. Mint Gebri Bernadett lapunknak elmondta, ő kobzosként már kezdetben sem arra törekedett, hogy csak a moldvai dallamokat játssza, illetve a moldvai népdalokat kísérje, hanem a burdon hangszerek zenei logikáját követve elhatározta, hogy másfajta régizenéket és népdalokat is eljátszik a hangszerén, bármit, ami a koboznak kedves, jól esik.

Az Aranyalma páros. Gebri Bernadett és Vaskó Zsolt reneszánsz és középkori zenét, népzenét játszik szilveszterkor Visegrádon

Az Aranyalma páros. Gebri Bernadett és Vaskó Zsolt reneszánsz és középkori zenét, népzenét játszik szilveszterkor Visegrádon

Fotó: Facebook/Aranyalma páros

(A burdon hangszerek közé tartozik például a duda, a koboz, a lant, a citera. Ezek a hegedűk elterjedése előtti hangszerek, amelyek hosszú ideig meghatározták az európai zenét.)

Pékdudás Zsuzsi kecskedudás, Pál Pista bácsi dudás, mesemondó, népdalénekes tanítványa. A régi időkben sokszor az egy szál duda volt a zenekar, a dudás pedig mindenes: zenész, humorista, mesemondó, konferanszié, nótafa és garabonciás egy személyben.

Mint lapunknak elmondta, olyan alkalmakkor, mint például a manapság is évente megrendezett mohácsi busójárás, látott és tanult is olyan hagyományőrző produkciókat, amelyekkel a régi időben elődeink szórakoztatták egymást, illetve Dudás Csanáddal több efféle interaktív bolondozást, mókát maguk is kieszeltek, a hagyomány logikáját, és a régiek életörömét, ősderűjét felidézve. A több éves tapasztalat alapján a dudaszóval felvezetett vásári jóslás maradt a fő szilveszteri program, amelyből bárki megtudhatja például, hogy az általa választott békából megcsókolás után melyik hollywoodi sztár-színész-királyfi válik, illetve ki hová fog utazni jövőre nyaralni. (Dubaiba, mivel a király bolondja, Csanci, aki átmenetileg Lady Rozettának adja ki magát, mindenkinek ezt jósolja szilveszterkor.)

Zsuzsi szerint az embereket az év utolsó óráiban a jövőjük izgatja a legjobban, méghozzá az a jövő, amiről éjfélig biztosan nem tudnak meg semmi szörnyűt, de pezsgőpukkanásig gondtalanul kacaghatnak a bolondos jóslatokon.

Írta a Magyar Hírlap