A jelentés egy nappal azután született, hogy Irán és Oroszország, a világ két vezető olajexportőre közölte, hogy véglegesítettek egy megállapodást arról, hogy az amerikai dollár helyett nemzeti valutájukban kereskednek. Ráadásul a szankciókkal sújtott államok Kínában és Indiában találtak vevőket árucikkeikre, és bőkezű árengedménnyel adják el azokat.
“Az amerikai dollár némi konkurenciát kap az árupiacokon” – mondta a lapnak Kaneva, hangsúlyozva, hogy a világ más valutában forgalmazott kőolajának aránya közel 20 százalékra nőtt.
A tendencia kevésbé nyilvánvaló, ha más nyersanyag-értékesítő nagyvállalatokról van szó. Néhányan közülük, köztük Brazília, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia azonban tettek néhány lépést a zöldhasút megkerülő kereskedelem előkészítésére.
A JPMorgan által nyomon követett adatok szerint 2023-ban tizenkét nagy árupiaci szerződést hajtottak végre nem dollárban, míg tavaly csak hetet, és 2015 és 2021 között csak kettőt.
Az adatok inkább a fizikai árutőzsdei ügyletekre vonatkoznak, mint a pénzügyi piacokon folytatott határidős kereskedésre. Idén a nem dollárban kötött szerződéseket a jelentések szerint Oroszországban számolták el az eladók, az Egyesült Arab Emírségekben mindössze egy esetet regisztráltak.
Az év elején India és az Egyesült Arab Emírségek megállapodást írt alá a helyi devizakereskedelemről. Egy indiai finomító rúpiában vásárolta az első emirátusi nyersolajszállítmányt. Brazília és Kína szintén lebonyolította az első helyi valutás árutranzakciót egy brazil cellulózszállítmányra vonatkozóan.
A múlt hónapban Kína és Szaúd-Arábia 50 milliárd jüan (7 milliárd dollár) értékű helyi valutacsere-megállapodást írt alá a pénzügyi kapcsolatok erősítése és a helyi valuták használatának kiterjesztése érdekében a nemzetek között.
A jelentések szerint a dollár részesedése a devizapiacokon folyó összes kereskedésben 88% körül mozog, ami az amerikai valutát a globális kereskedelemben és pénzügyekben nagyjából dominánssá teszi.
Írta a Magyar Hírlap
