Az ukrán hadsereg becslése szerint 500 ezer új katonára lenne szüksége, hogy hatékonyan felvegye a küzdelmet a frontszakaszokon bevetett, az orosz hivatalos közlés szerinti összesen 617 ezer orosz katona ellen. Ennyi új kiképzett harcosra lenne szükség ahhoz, hogy a fáradt, radikálisan kihasznált alakulatok hazatérhessenek pihenni, helyettük egy rotációs váltás érkezzen.
Az ukrán hadsereg saját nyilvános adatai szerint 850 ezer katonával rendelkezik – a háború kirobbanásakor rengeteg ukrán jelentkezett önként szolgálni hazafias okokból, sok ezren külföldön kiépített egzisztenciájukat hagyták ott, hogy az országot megtámadó orosz hadsereg ellen harcoljanak.
Lassan két évvel a háború elkezdődése után ez a lelkesedés drámai módon visszaesett,és ennek csupán az egyik összetevője az, hogy a háború állóháborúvá, vérszivattyúvá változott, a frontvonalon a túlélés esélye nagyon lecsökkent, az elesettek száma százezres.
A lelkesedés nagyban megcsappant, amikor tavaly egymás után szivárogtak ki az ukrán hadsereg berkeiben burjánzó korrupció esetei: a sorozás alóli kibúvások vesztegetéses ügyei, a külföldi finanszírozás magánzsebekbe történő vándorlása, a nyugati fegyverekkel való, illegális kereskedelem botrányai.
„Ezek az ügyek általános megbotránkozást keltettek, és elbizonytalanították a köz érdekében áldozatot vállalni szándékozókat.”
A másik tényező, hogy a kormány erőszakos mozgósítási szándéka óriási társadalmi felzúdulást és ellenállást váltott ki, olyannyira, hogy a kormányzat a héten visszavonni kényszerült az új mozgósítási törvénytervezetét. A hat hónapig készült jogszabály tágította volna a sorkötelesek életkori határát, az enyhe fogyatékosokra is kiterjesztette volna a bevonulási kötelezettséget, és súlyos büntetéssel sújtotta volna a sorozás alól kibúvókat.
Az ukrán emberi jogi ombudsman is felemelte a szavát a törvénytervezet passzusai ellen, szerinte elfogadása esetén megbukott volna az alkotmányossági felülvizsgálaton, több ponton sértette az alkotmányban garantált alapvető emberi és polgári jogokat, valamint szigora miatt tovább generálta volna a korrupció veszélyét.
A gazdasági egyensúly problémája.
A mozgósítás ügyének a legnagyobb kerékkötője az, hogy a hadsereg munkaképes férfiakat von el a termelésből, ennek pedig már statisztikailag látható, súlyos hatása van az ukrán gazdaságra.
Az ukrán GDP ötödét, vagyis 214 milliárd dollárból 46 milliárdot költ az állam a háborúra – ennek felét a hadsereg kiadásaira, a negyedét pedig a hadiipari szektor fejlesztésére költik; az állami költségvetés majdnem egésze a háború finanszírozására megy el, míg az ukrán állam költségeit, az ukrán gazdaság működtetését az amerikai és az európai támogatásokból tudják csak állni – írja a Politico.
A nyugati segélyek azonban akadoznak: az amerikai a republikánus képviselők kongresszusi obstrukciója, az uniós segély pedig a magyar kormány ellenállása miatt. Az uniós portál szerint emiatt a kijevi kormány vékony jégen táncol: úgy kell finanszíroznia a harcokban álló hadsereget, hogy az adófizetők pénzéből a segélyek elmaradásának esetére is gazdálkodnia kell, vagyis: a bevételeire figyelnie kell.
Félmillió új katona kiállítása becslések szerint 12 milliárd euróba kerülne az ukrán államnak; egy ukrán katona pénzügyi fedezetét hat ukrán állampolgár adói képesek garantálni, így 500 ezer új katona hadrendbe állításához hárommillió új adófizető megjelenése lenne szükséges.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön Észtországban kijelentette: kétféle hazafias tett van, az egyik, ha valaki bevonul katonának, a másik, ha valaki dolgozik és adót fizet, amelyből a katonaság költségeit tudja az állam fizetni. Harmadik út nincs, vagyis aki külföldre menekült, és se nem katonáskodik, se nem fizet adót az ukrán államnak, az egy komoly erkölcsi dilemmába kerül.
Az állam dilemmája pedig az, hogy miközben képzett és alig pótolható munkaerőt soroz be és küld a frontra, addig a munkaerő-utánpótlás miatt visszaeső szektorok produktivitása csökken, a katonáskodás miatt kieső munkaerő adóhrivnyái pedig hiányoznak a büdzséből – vagyis a hadsereg igényének kielégítésével a háború gazdasági hátországát veszélyeztetik.
Az új, átdolgozott mozgósítási törvényen már dolgozik az ukrán kormány, mihamarabb el akarja fogadtatni a kijevi parlamenttel, a matek azonban az újabb törvényhozási körben is rendkívül nehéz lesz.
Írta a Magyar Hírlap
