Német kutatók bizonyították be azt, ami eddig csupán feltételezés volt: valóban két különböző rendszer dolgozik az emberi agyban a mennyiségek meghatározására. A határvonalat a négy jelenti.
Érdekes megállapításra jutottak a németországi bonni egyetem kórház tudósai. A Nature Human Behavior című tudományos lapban megjelent publikációjuk szerint az emberi agy két különböző módon dolgozza fel a látott mennyiségeket.
Ezek szerint az egyik rendszer négy darabig felel, míg a másik az öt, vagy annál nagyobb mennyiségek feldolgozására hivatott.
Az már régóta ismert, hogy az emberek eltérően reagálnak, amikor arra kérik őket, hogy gyorsan ismerjék fel a küszöbértékek alatti vagy feletti mennyiségeket, ám eddig az nem volt világos, hogy ez valóban két különálló mechanizmusnak köszönhető-e.
© Huszár Dávid
A négy, vagy annál kisebb mennyiségek esetén az ember szinte első pillantásra, számolás nélkül tudja az eredményt, és szinte mindig pontosan. Ezt a képességet szubitizálásnak nevezik. Az elnevezést a pszichológusok alkották meg a múlt század közepén, hogy megkülönböztessék a számolás és a becslés fogalmától – írja a Science Alert.
A képesség öt, vagy annál nagyobb mennyiség esetén egyszerűen eltűnik. Ha például hét alma van előttünk, és arra kérnek, mondjuk meg, mennyi, akkor a választ megadni tovább tart, és ha azonnal rá kell vágni, (átlagosan) jó eséllyel pontatlanabb is lesz.
Hogy emögött két rendszer különbözősége lenne, arra többen is gondoltak, de más tudósok ezt vitatták, úgy vélve, hogy mindkét esetben becslést végez az agy, csak öt alatt nagyobb pontossággal.
A korábbi kutatások már kimutatták, hogy az emberi agyban minden számért a neuronok a felelősek. Egyes neuronok akkor a legaktívabbak, ha kettőt látunk valamiből, míg mások akkor, ha a hozzájuk tartozó mennyiség van előttünk. Ugyanakkor ezek a neuronok akkor is aktívak, ha más mennyiséget látunk, csak kevésbé.
Andreas Nieder a Tübingeni Egyetem neurobiológusa szerint egy hétre kiélezett neuron hatnál és nyolcnál is aktív, csak nem annyira, mint a saját mennyiségénél. Még kevésbé akkor, ha ötről vagy kilencről van szó, és így tovább.
A tanulmány szerzői szerint az alacsonyabb számokért felelős neuronok képesek gátolni a szomszédos számokért felelős többi neuron működését, így korlátozva a kérdéses mennyiségre vonatkozó vegyes jeleket.
Egy hármas számra specializálódott neuron gátolja a négyes és a kettes neuront is. Ez a képesség azonban úgy tűnik, hiányzik az öt, vagy annál nagyobb mennyiségért felelős neuronokból.
A kutatók összesen 17 olyan beteggel tesztelték le az elméletet, akik epilepsziájuk miatt agyműtétre készültek. Nekik a halántéklebenyükbe mikroelektródákat helyeztek fel. A kutatók ezzel a vizuális ingerekre adott egyes reakciók mérését végezték el.
Az alanyok egy kijelzőn fél másodpercig felvillanó pontokat láttak, majd meg kellett mondaniuk, hogy páros vagy páratlan számú pontot láthattak. Négyig a válaszuk nagyon gyors volt, és nem is hibáztak, öt felett azonban a válaszidő és a hibaarány is nőni kezdett.
A tudósok úgy vélik, mindez új magyarázatot adhat arra is, hogy egyeseknek miért jelent nehézséget a számok feldolgozása, vagy miért alakulhat ki diszkalkulia.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
