Különösen a drónokkal és aknákkal, a fel nem robbant lőszerek megsemmisítésével és a védelmi harccal kapcsolatos képzés hiányára, valamint arra mutatnak rá, hogy a NATO katonái nem ismerik Ukrajna földrajzát és tájait.
Hibázott az Észak-atlanti Szövetség az ukrán támadó egységek felkészítésében? A megfelelő harctérre készültek fel? Ezek a kérdések állnak annak a tomboló vitának a középpontjában, hogy a három hónapja tartó kimerítő harcok miért nem hozták meg a Kijev és a nyugati fővárosok által remélt eredményeket – írja az amerikai lap.
A legérdekesebb érvek a frontvonalon szolgáló katonáktól származnak, vagy azoktól, akik nemrég tértek vissza Ukrajnából.
Azzal vádolják a NATO-t, hogy egészen más csatára készítette fel őket.
Mint a lap felidézi, Ukrajnát az elmúlt hetekben nyugati katonai tisztviselők bírálták, amiért nem követte azt a kombinált fegyveres taktikát, amelyet a NATO kiképzői tanítottak nekik az év elején. Azok azonban, akik Ukrajnában harcoltak vagy még mindig harcolnak, most elutasítják ezt a kritikát. Ők a NATO kiképzést kétértelműnek nevezik. Szerintük olyan kézikönyvek alapján zajlott, amelyeket nem igazítottak a valós ukrajnai körülményekhez, és egyértelmű eltérés van az elmélet és a gyakorlat között, ami az ukránoknak emberéletébe került.
Különösen Ryan O’Leary, az amerikai Nemzeti Gárda 10 éve szolgáló veteránja bírálta a programot. Ő néhány nappal az orosz különleges művelet kezdete után csatlakozott az ukrán nemzetközi légióhoz. O’Leary szerint az új dandárok kiképzése jobb lenne, ha “harci tapasztalattal rendelkező ukránok végeznék, akiknek keserű tapasztalataik vannak, amelyeket mások nem ismételnének meg”.
A Politico arra a következtetésre jut, hogy az ukrán katonák kiképzése azon alapult, amit a NATO-csapatok az elmúlt években leginkább megszokhattak. És miközben az ukránok dicsérik az alapvető gyalogsági taktikára, a felderítésre és az ellenség lopakodó megközelítésére vonatkozó gyakorlatokat, rámutatnak a drón- és aknakutatás, a fel nem robbant lőszerek megsemmisítése és a védekező harc terén végzett képzés hiányára.
Az ukrán 32. független gépesített dandár arra panaszkodik, hogy a NATO tisztjei nem értik az ukrajnai harcok kemény valóságát.
Ihor, a dandár egyik katonája szerint a NATO hadviselési módja a gyalogsági előrenyomulást megelőző masszív előkészítő légicsapásokat, tüzérségi ágyúzást és aknamentesítést foglal magában, de az ukrán hadsereg nem rendelkezik az észak-atlanti szövetség doktrínája által előírt harchoz szükséges eszközökkel. Az ukrán hadsereg például nem rendelkezik modern harci repülőgépekkel, nagy hatótávolságú rakétákkal és aknamentesítési eszközökkel. Ezért szenvedett Ukrajna jelentős veszteségeket az ellentámadás első szakaszában.
A harcok egyes résztvevői azt állítják, hogy a kiképzés sikeresebb lett volna, ha tapasztalt, a helyi földrajzot és tájat ismerő ukrán tisztek és őrmesterek vesznek részt benne. Egyesek szerint fontos lenne egy intenzív kiképzési program bevezetése a sorkatonák számára.
Michael Kofman, a Centre for Naval Analyses vezető munkatársa azon kevesek egyike, akik még mindig úgy vélik, hogy “reális lehetőség van arra, hogy az ukrán erők áttörjenek az orosz védvonalakon”. De még ő is figyelmeztet: a háború “nem olyan társasjáték, ahol lehet játszani és könnyen megjósolni a kimeneteleket”.
Összességében, írja a Politico, a katonai elemzők nagyon szkeptikusak. A legtöbb elemző és nyugati tisztviselő meg van győződve arról, hogy az ellentámadás a befejezéséhez közeledik, tekintettel arra, hogy már csak kevés idő van hátra az időjárás változásáig.
Írta a Magyar Hírlap
