A Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervpályázatának ünnepélyes eredményhirdetése az MMA székházában, a Pesti Vigadó Makovecz Termében zajlott 2023. december 11-én. A díjakat Turi Attila építész, a bírálóbizottság elnöke, az MMA elnöke és Lánszki Regő országos főépítész, építészeti államtitkár, a bírálóbizottság társelnöke adták át Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója, valamint Richly Gábor, az MMA főtitkára jelenlétében. Az eredményhirdetés az idén első alkalommal megrendezett Magyar Építészet Napjának eseménysorozatába illeszkedik: 2023. december 16-án, Kós Károly születésnapján adják át az építészeti középdíjakat a Pesti Vigadóban.
„Az a centrum, ami most már elérhető közelségbe került, elképzeléseink szerint nem csupán kiállítóhely lesz, hanem rendezvénytér is, amely egyszerre szolgálja majd ki az érdeklődő nagyközönség igényeit és biztosít találkozóhelyet, szellemi központot a szakma számára.
A rendszerváltás előtti évtizedeknek sok hiányossága van még itt velünk, s ez a kialakítandó centrum lehetőséget nyújt rá, hogy a magyar, illetve magyarországi építészet korszerűen, és főleg élményszerűen bemutatva alaposabban, mélyebben váljon szerves részévé az általános műveltségnek, annál, mint ahogy ezt napjainkban tapasztaljuk” – hangsúlyozta Turi Attila MMA-elnök, a bírálóbizottság elnöke.
„Szeretném, ha ez az építészeti centrum olyan találkozóhelye lenne hivatásunknak, ahol a felek meghallgatják egymást, ahol az érvelő, érdekes viták mellett valódi párbeszéd zajlik, de amely a konszenzusnak, a közös gondolatokra való ráismerésnek, a közös célok megfogalmazásának is helyszíne” – tette hozzá az elnök.
Fordulópontnak nevezte december közepét a magyar építészetben Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, amelynek kiemelkedő eseménye az Építészeti Központ tervpályázatának mostani eredményhirdetése, s december közepén szavaz az Országgyűlés az új, a magyar építészetről szóló törvényről, amely megújult kereteket ad a szakmának; valamint e hét szombaton első ízben kerül sor a Magyar Építészet Napjára, Kós Károly születésnapján.
„Az új Építészeti Központ és Múzeum olyan kulturális tér lesz, amely egyszerre szól a múltról, jelenről és jövőről – szögezte le az államtitkár. – Az épület lehetőséget fog adni arra, hogy megtaláljuk azt a kortárs, a nemzetközi irányzatokra reagáló, de mégis egyedi stílust és eszközrendszert, amely ki tud fejezni minket, s ami nemcsak a művészeknek, de honfitársaink millióinak is mond valamit rólunk, magyarokról – miközben segíti a művész egyedi hangjának megtalálását és alkotói szabadságát.”
A Városligeti fasorba, a tavaly megújult Walter Rózsi-villa szomszédságába tervezett Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervezésére 2023 júniusában hirdetett kétszakaszos tervpályázatot az MMA Titkársága. A pályázat első, részvételi szakaszában bármely, a referencia követelménynek megfelelő építész iroda jelentkezhetett.
A követelményeknek megfelelően 28 iroda nyújtott be pályamunkát, s belőlük alakult ki az a rangos nemzetközi mezőny, amelynek tagjai a következő szakasz első, immár titkos fordulójában két-két tablón összegezték elképzeléseiket. A bírálóbizottság ebből választotta ki azt a 12 pályázót, akik a második fordulóban részletesen is kidolgozhatták a tervet.
A tervpályázaton egy első, egy második, valamint két harmadik helyezettet díjaztak; emellett ketten kiemelt megvételben, hatan pedig megvételben részesültek.
A díjazottak és megvételt nyertek listája:
A bruttó tízmillió forint díjazással járó első díjat Tér és Forma Szeged Építéstervező Kft. – BIVAK studio Kft. (közös pályázat) kapták.
A bruttó hétmillió forint díjazással járó második díjat a Monostudio Építész Korlátolt Felelősségű Társaság kapta.
A bruttó öt-ötmillió forint díjazással járó harmadik díjat a Deichler Jakab Építész Stúdió Korlátolt Felelősségű Társaság – Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. (közös pályázók), valamint az Archi-Kon Építészeti Tervező-Szervező Kft. kapta;
Hárommillió forint értékű kiemelt megvételben részesült a Klobusovszki Építészet Kft., valamint a Napur Architect Építészeti Iroda Kft. pályamunkája.
Kétmillió forint értékű megvétellel ismerte el a Bíráló Bizottság az alábbi pályázók munkáját: Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft., Karácsony Tamás DLA – Szabó Péter (közös pályázók), Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft., 7 fő természetes személy konzorciuma (Untitled_02 tervezői csapat): Balázs Anna, Balázs Tibor, Karlovecz Ádám, Molnár Zsanett, Nagy Júlia, Novák-Mester Petra, Suri Bálint (közös pályázók), Bachmann & Bachmann építésziroda Kft. – Au.RooM Építész Műhely Kft. – Medvegy Gabriella (közös pályázók), valamint Arch-Studio Tervező, Szervező, Szolgáltató Kft.
A bírálóbizottság elnöke Turi Attila építész, az MMA elnöke, társelnöke Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára volt.
A bizottság tagjai: Tima Zoltán építész, az MMA rendes tagja; Salamin Ferenc építész, az MMA rendes tagja, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője; Szegő György építész, a Műcsarnok Nonprofit Kft. szakmai igazgatója, az MMA levelező tagja; Szabó Levente DLA építész, a BMGE Építészmérnöki Kar tanszékvezetője, a MÉSZ delegáltja; Sólyom Benedek építész, Erzsébetváros főépítésze; Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója, BME Építőmérnöki Kar, egyetemi docens; Jankovics Norbert művészettörténész; Vasáros Zsolt DLA építész, BME Építészmérnöki kar, tanszékvezető, a MÉK delegáltja; Dévényi Sándor építész, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze.
Az első helyezést elért tervpályamű méltatása
A Magyar Művészeti Akadémia Titkársága által a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervezésére kiírt nemzetközi tervpályázaton első helyezést ért el: a 16. sorszámú Tér és Forma Szeged Építéstervező Kft. – BIVAK studio Kft. (közös pályázók) pályázata, melyet a bírálóbizottság az alábbiakban méltatott.
A bírálóbizottság által első díjjal elismert pályamű már a tervpályázat első fordulójában kitűnt megoldásaival, majd a második fordulóra sikeresen fejlesztette ezeket tovább, a bizottság észrevételeit figyelembe véve. A pályaterv egyrészt tiszteletteljesen viselkedik a környezettel, a két szanatóriumépülettel és a Walter Rózsi-villával. Tömegével, pozicionálásával méltó viszonyrendszert alakít ki, de hagyja létezni a meglévő teret és épületeket. Másrészt olyan erőteljes építészeti gesztussal dolgozik, amely szimbólumává válhat a magyar építészetnek és múzeumának, mind országunkon belül, mind nemzetközi téren. A pajtaformát idéző főépület strukturált burkolata az előző századforduló historizáló és szecessziós majolika cseréptetőit idézi. Ez bizonyíték arra, hogy lehetséges a tradíciókból építkezve kortárs építészetet létrehozni, a múltban gyökerezve a jelen és a jövő kérdéseire keresni választ. Ugyanakkor a bírálóbizottság a tovább tervezési ajánlásában felhívja a figyelmet a lüsztermázas kerámia anyag épületfizikai, tartóssági vizsgálatára, esetleges alternatív lehetőségek vizsgálatára, olyan megoldás kidolgozására, mely befogadja az időt, nemes patinával hirdeti történetiségét, szellemi folytonosságát.
A tervezett épület külső kapcsolatai, belső téri megoldásai jól működő tereket és jól fejleszthető gondolati alapot kínálnak a jövő intézményének kialakításához. Az épület az ókori agórák mintájára egyszerre szentély és piac: azaz a múzeumi munka és a társadalmi találkozások tere tud lenni. Ez olyan nyitott tervezői szemléletre utal, amely ígéretes alap a tovább tervezés partneri kapcsolatához. Hasonlóan pozitív jelként értékelte a bizottság a tervezőknek a terv bemutatásába, fejlesztésébe fektetett munkáját, a bemutatott tablók minőségét.
Fontos kiemelni, hogy a terv átgondolt üzemeltetési koncepciója részletes javaslatokat tartalmaz az aktív/passzív megoldásokra.
A bírálóbizottság az izgalmas és karakteres koncepció, a kiírás felvetéseire adott egységesen meggyőző és előremutató tervezői válaszok, illetve a pályamű munkarészeinek kimagasló minősége miatt a művet I. díjban részesíti, és tovább tervezésre javasolja.
Írta a Magyar Hírlap
